Veszekedések otthon a pároddal, nézeteltérések a munkahelyeden a kollégáiddal, viták a barátokkal – megannyi konfliktusos helyzetbe keveredhetünk nap mint nap, és hát nem mindenki tudja mindig helyesen kezelni az ehhez hasonló szituációkat. De egyáltalán milyen az a helyes kezelés? Mai cikkünkben erről kérdeztük pszichológus szakértőinket.
Hamarosan itt a karácsony, összegyűlik a család. Hogy milyen formában és egyszerre hány fővel, az a járványügyi helyzet miatt még kérdéses ugyan, de jó eséllyel idén sem úszod meg, hogy olyanokkal is időt tölts, akiket szíved szerint egész évben elkerülnél. Mivel az ünnep nemcsak a pénztárcádnak jelent megterhelést, hanem gyakran a mentális egészségednek is, így érdemes minél több eszközt elsajátítanod, amivel minimalizálni tudod a stresszt és a felesleges konfliktusokat.
Ha minden ember szabadnak született, hogy lehet, hogy minden nő rabszolga? – teszi fel a kérdést Mary Astell, az első angol feminista író. Nemcsak a nők tanuláshoz való jogához ragaszkodott, de alternatívát kínált az „apácazárda vagy házasság” dilemmára is.
Amikor belemegyünk egy szócsatába, sokunkat kimondatlanul is az a fantázia vezet, hogy ha elég ügyesen forgatjuk az érveinket, akkor a másik egyszer csak megadja magát, beismeri, hogy tévedett, nekünk pedig igazunk van, és akkor ez volna a győzelem. Tényleg? Nem lehet, hogy akkor is valami lényegesről maradunk le, ha ez esetleg megtörténik?
Amikor megszületik, olyan apró és törékeny, el sem tudjuk képzelni, hogy a szuszogó babából valamikor magas, erős, nagyszájú és független emberi lény válik. A kamaszkorral el kell búcsúznunk a szoros testi-lelki közösségben létező gyermektől, és vele kell tartanunk a felnőtté válás útján. Nem könnyű munka.
Mindenki találkozott már olyan emberrel, aki mélyen meg volt győződve az igazáról. Hamar eldöntötted, hogy nincs értelme vele vitatkozni, pláne nem politikai kérdésekről, hiszen véleményének felsőbbrendűségében és az ő egyetlen igazságában megingathatatlan. Talán neked is vannak olyan témáid, amikben így érzel, és amikben nem fontolsz meg más véleményeket. De vajon tényleg nem érdemes és ezért nem lehet ilyen helyzetben értelmes vitát folytatni? Hall és Raimi kutatása szerint ez koránt sincs így.
Elszabaduló indulatok, heves érzelmek, túlhasznált caps lock, gyalázkodás. Gyakran szembesül ezekkel az, aki a Facebookon próbál társaival vitába szállni. De mi is történik tulajdonképpen egy online vitában? Mitől tud így elfajulni? És hogyan lehet jól vitázni? Pszichológus szakértőinket ma erről kérdeztük.
Ne hagyd, hogy a család, a párkapcsolatod, a munkatársad vagy egy agresszívan politizáló ismerősöd kicsináljon lelkileg.
Pszichológusok szerint hajlamosak vagyunk túlbecsülni annak mértékét, hogy a véleményeinket, értékeinket, szokásainkat mennyire osztják mások. Az ún. hamiskonszenzus-hatás azonban oda vezethet, hogy párhuzamos valóságokban éljük a mindennapjainkat, vakká válunk más társadalmi csoportok igazságára. Milyen tényezők erősítik ezt a folyamatot? És mit lehet tenni azért, hogy ne buborékokban létezzünk?
Kétféle ember létezik: aki alulról, és aki felülről tekeri le a papírt a gurigáról. Az évszázados kérdésre végre választ kaptunk.
Egy brit felmérés szerint jóval többet vitáznak a szülők a gyermekeikkel, mint gondolnánk.
Napjaink polarizált légkörében gyakran előfordul, hogy heves vitákat szülnek az ellentétes politikai vagy vallási nézetek. Pszichológusok szerint egy új megközelítésmód segíthet abban, miként érveljünk helyesen a hasonló összetűzések során.
