Meglepően egyszerű és kedves trükkel 5 másodperc alatt véget tudsz vetni a párkapcsolati veszekedéseknek a 40 éve praktizáló párterapeuta szerint.
Legyen szó gyermekről vagy felnőttről, a makacsság időnként nagyon bosszantó tud lenni. De amíg egy gyermeket még van esélyünk fegyelmezni, és megtanítani arra, hogy fejlődjön a konfliktuskezelésben, az önfejű felnőttekkel sokkal nagyobb kihívás dűlőre jutni. Pláne, ha a makacskodásnak az eredője pusztán az önzés. Erről néhány szakértőnek azonban más a véleménye.
Konfliktusok bármely kapcsolatban felüthetik a fejüket. A nézeteltérésekkel önmagukban nincsen semmi gond, a fő kérdés inkább az, hogy párként mennyire vagyunk képesek kezelni ezeket, és áthidalni az ellentéteket. Hétköznapi konfliktusaink hatékony rendezésében segíthetnek a mediációban is használt technikák.
A gyerekek rengeteg oltást kapnak. A kisgyermekkori, szúrásokban gazdag időszak után óvodásan már ritkábban van szükség vakcinákra, ám ekkor is védekezni kell a kullancsencephalitis, az influenza vagy épp a koronavírus ellen.
Akár Zoomon tartjátok a karácsonyi vacsit, vagy akár tesztelteted koronavírusra a családot, mielőtt találkozol a rokonokkal, biztosan lesz némi ünnepi dráma – főleg, hogy májusban újabb országgyűlési választást tartanak.
Hosszú távú, minőségi párkapcsolatot működtetni sosem egyszerű. Hát még ha gyerek(ek) is terhelik azt! Bizonyos gondok szinte menetrendszerűen jelentkeznek.
Beszélgetsz valakivel egy mindkettőtök számára fontos témáról, de bármit mondasz, a másik a szavadba vág, gúnyolódik, kötözködik. Összefutsz egy régi ismerősöddel, megkérdezed, hogy van, mire ő húszperces monológba kezd, szinte levegőt sem vesz, nemhogy akár egyetlen kérdéssel viszonozná az érdeklődésedet. Talán rögtön azt gondolod, micsoda modortalan, önző, ostoba emberek! De ha képes vagy a viselkedésük mögé nézni, megláthatod a sebzett énjüket: jelzéseket küldenek neked, még ha ügyetlenül is teszik.
Magyarországon mintegy 5 és fél millióan kapták meg a második, koronavírus elleni vakcinát. Ám míg tavasszal dinamikusan nőtt a beoltottak száma, addig jó pár hete erőteljes stagnálás figyelhető meg: egyre nehezebb motiválni az embereket, hogy oltassák be magukat. A hezitálók között vannak, akik a lehetséges mellékhatásoktól tartanak, mások alacsonynak értékelik a fertőzés veszélyét, vagy úgy gondolják, szabadságjogaikban sérti őket a védettségi igazolványhoz kötött tevékenységek bevezetése. De akad olyan is, aki egyenesen a koronavírus létezését vonja kétségbe. Mit mondhatunk nekik?
Sokkal több rossz szülő van, mint gyerek, sőt alapvetően a rossz nevelési stratégiák azok, amelyek károsíthatják a felnövő generációkat. Nagyon fontos, hogy a szülők maguk vágyjanak a fejlődésre és megértsék, mire van szükség a megfelelő neveléshez. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy olykor az anyának és az apának is szüksége lehet védelemre.
Kevés rosszabb érzést élünk át szülőként, mint amikor a gyerekünk könnyes szemmel, vagy akár üvöltve a fejünkhöz vágja, hogy utállak! Egy pillanat alatt kérdőjeleződik meg minden, hacsak nem érted meg, ez a szó gyereknyelven valójában mit jelent.
Jó, hát ilyeneket én is tudok mondani neked, fut át rajtad, amikor a partnered egy vita hevében elkezd durva dolgokat a fejedhez vágni. A konfliktus pillanatok alatt eszkalálódik: ádáz harc indul köztetek, hogy ki-ki bebizonyítsa a saját igaza felsőbbrendűségét. Személyeskedés, régi sérelmek, egymás minősítése. Mindent beleadtok, és miközben rengeteg sérülést okoztok egymásnak, egyre távolabb sodródtok a kiinduló helyzettől, annak megoldási lehetőségeitől. Hogyan lehet megelőzni ezt a negatív spirált?
Onnantól kezdve, hogy a kis élet megfogant, nagyon jó szülők akarunk lenni. A legjobbak. Mindenkinél jobbak. Ennek érdekében pedig a versengés során sokan nem riadnak vissza a beszolásoktól és a nyivános jelenetektől sem. Ki a jobb anya? Aki hangosabban üvölt?
