Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyerekek rengeteg oltást kapnak. A kisgyermekkori, szúrásokban gazdag időszak után óvodásan már ritkábban van szükség vakcinákra, ám ekkor is védekezni kell a kullancsencephalitis, az influenza vagy épp a koronavírus ellen.
Az influenza elleni védőoltás korhatárra való tekintet nélkül beadható akár még most is. A tavaszi szezonban megjelenő fertőzéseket még hatékonyan ki tudjuk így védeni. A koronavírus elleni védekezés azonban más. Hazánkban a jelenlegi szabályozás ötéves kortól teszi lehetővé a vakcinációt. A kisebbeket nekik való, a teljes Pfizer-dózis harmadával oltják be, 11 éves kor fölött pedig a legtöbb iskolás jól viseli a teljes adag beadását is. Az immunvédelem nagyon fontos, ugyanis a gyerekek sem viselik már olyan jól a fertőzést, mint a korábbi variánsok idején.
Ugyanakkora valószínűséggel fertőződnek meg, mint a felnőttek, magas láz is jelentkezhet, ezenfelül hosszú távú következmények – többszervi gyulladás, szívizombetegségek – is fennmaradhatnak. Az új variáns gyakrabban fertőzi meg őket is, többen kerülnek közülük kórházba, akik pedig tünetmentesek, gyorsan továbbadhatják a fertőzést bárkinek. 2021 decemberében a CDC közölte, hogy az 5–11 éves korosztályban a Covid–19 a tíz leggyakoribb halálok közé tartozik. Azaz nagy tévhit, hogy a gyerekek nem betegszenek meg a koronavírustól.
Mi történik, ha a szülők egyike nem ért egyet?
Oltatni tehát érdemes. Igen ám, de kiskorú esetén ehhez a szülők, gondviselők jóváhagyása szükséges. Ebben pedig – főleg elvált szülők esetén – gyakran alakul ki vita. Az egyik szülő beadatná az oltást, míg a másik tart az esetleges mellékhatásoktól, esetleg – tévesen – úgy véli, az oltás nem hatásos fegyver a vírus elleni küzdelemben. Rengeteg tévhit kering az esetleges szövődményekről, miközben a vakcina egy hírvivő RNS módszerével juttatja be a tüskefehérjét, és aztán rövid időn belül lebomlik az szervezetben. Tehát nem elölt vírus található az oltóanyagban, és nem okoz meddőséget sem. A valós mellékhatások közé a kar fájdalma, hőemelkedés, láz tartozik, a menstruáló lánygyerekeknél a ciklus enyhe, átmeneti megváltozása. Ám ettől függetlenül a szülő tiszte eldönteni, kéri-e az oltást, vagy sem.
Pontosan miről is szól a vita?
Lisa Zeiderman családjogi ügyvéd elmondása szerint a viták jellemzően a válófélben lévő vagy már elvált szülők körében a leggyakoribbak. A tét gyakran nem is az oltás beadatása, hanem az, kinek van nagyobb hatalma a gyerek életében, ki hozhat döntést, ki kerekedik felül a vitában. Arra nem is gondolnak, hogy az egész központjában nem az ő szülői minőségük, hanem a gyerek egészsége áll. Akinek szervezetét, jövőjét, iskolába járását, karanténba zárását, sportolási, barátkozási – vannak szülők, akik nem engednek otthonukba vagy nyilvános eseményre oltatlan felnőttet vagy gyereket – és utazási lehetőségeit erősen befolyásolja a tény, hogy be van-e oltva.
Mit tehetünk, ha nem értünk egyet szülőtársunkkal?
A szakértő a figyelmet, értő hallgatást ajánlja – miközben jól tudja, hogy ez a legnehezebb. Arra kér mindenkit, hogy próbálja megérteni és tiszteletben tartani a másik álláspontját, és lehetőleg higgadtan próbáljon beszélgetni a témáról. S ne a nagyszülőkkel, ne kerülő utakat használva, hanem a gyerek apjával vagy anyjával, pártatlan tanúk előtt vagy írásban kommunikálva. Ha ez nem teljesíthető, akkor mediátor bevonására lehet szükség. Ha már van közös felügyeleti megállapodás, akkor előfordulhat, hogy jogász segítségére lesz szükség annak megállapítására, melyik társszülő dönthet egészségügyi kérdésekben.
A kulcsszó: felkészülés
Ha a vita nem vezet eredményre, akkor nem a további indulatok szítása a cél, hanem a felkészültség. Először is érdemes beszélni a gyerek orvosával. Kikérni az ő ajánlását, lehetőleg írásban. Hiszen ő az, aki korábban beadta a kötelező oltásokat a gyereknek, ő tud az esetleges érzékenységéről, allergiájáról, bármilyen információról, ami befolyásolhatja az oltást. Amennyiben ez nem elég, más egészségügyi szakértő is bevonható, például az a szakember, akivel eleve konzultálunk a gyerekorvoson kívül. A felkészülés része lehet az is, hogy hiteles orvosi információkat gyűjtünk a jelenlegi adatok elemzéseiről az adott korcsoportra nézve, azaz nem légből kapott véleményeket, esetleg tévhiteket pufogtatunk, hanem igazolt orvosi tényeket gyűjtünk össze a vakcinák hatékonyságáról, a mellékhatások arányáról.
Azzal sem árt tisztában lenni, hogy semmilyen bíróság nem fog döntést hozni a szülők helyett. Tehát nem lehet „megoldani” a problémát azzal, hogy majd a bíró eldönti! Ez nem így működik.
A bíróságon maximum azt állapítják meg, melyik szülő a legmegfelelőbb ahhoz, hogy döntést hozzon az oltással kapcsolatban. A higgadt, összeszedett viselkedés, a tényalapú kommunikáció, a bizonyítékok gyűjtése sokat nyomhat a latban.
Mit mondjunk a gyereknek?
Az egyik szülő másik ellen hangolása nagyon rossz útja a gyerek befolyásolásának. Ahogy az is árthat, ha a vitát a kicsi jelenlétében folytatják le, esetleg szidalmazzák neki az anyját, apját, nagyszüleit. Nem ez az út a testileg és lelkileg egészséges gyerek neveléséhez. A jó szülő képes félretenni az indulatait, és megérteni, hogy a gyereknek mindkét gondviselőjére szüksége van. Mindkettejüket szereti. Komoly károkat okozhat, ha akár az oltással, akár bármi egyéb ügyben választás elé állítják, kire hallgasson. Egyetlen kiskorú sem tudja eldönteni, fel akarja-e venni az oltást, vagy sem. Ezért döntenek helyette a szülei. Amíg eddig nem sikerül eljutni, addig a stresszmentesítés mellett a különböző óvintézkedések betartása segíthet.
