Ha a világháborúban katonai szolgálatot teljesítőkre gondolunk, automatikusan férfiak, katonák jutnak eszünkbe, holott mindkét világégés során komoly feladat, és bizony rengeteg szenvedés jutott a nőknek is, legyen szó a hátországban leélt mindennapokról vagy a frontok környékén végzett munkáról.
Háborúban az étel nem annyira sokadlagos, mint azt először gondolnánk: a katonák üres hassal harcolni sem voltak képesek, így nagyon fontos volt, hogy megfelelő élelmiszer-ellátásukról is gondoskodjanak.
Henry Ford azt gondolta, elég elindítania egy kampányt a nemzetközi sajtóban, valamint meggyőzni a befolyásos politikusokat, és a világháborúnak vége lesz.
Az amerikaiak és az oroszok ádáz hidegháborús ellenfelekként élnek a köztudatban, pedig nem mindig volt ellenséges a két ország viszonya. Részben az orosz birodalom támogatásának köszönhető, hogy az amerikai polgárháború idején a nagy európai hatalmak távol maradtak a konfliktustól, az USA visszanyerhette egységét, és nem fejlődött világméretű konfliktussá a háború.
A második világháborúban a D-napon bevetett francia kommandósegység utolsó tagja is elhunyt, Léon Gautier 100 éves volt.
Egy szigorúan titkos atombunkert nyitottak meg idén a nagyközönség előtt Dániában. A nukleáris támadásnak ellenálló épület ma lenyűgöző föld alatti múzeumként üzemel, a hidegháborús paranoia mementójaként. Reméljük, meg is marad csupán annak…
A legendás első világháborús kémnő, Mata Hari alakját mindenki ismeri, az egyik legsikeresebb francia női kém, Marthe Richard neve ugyanakkor többnyire homályba vész, pedig „kollégájához” képest sokkal jelentősebb karriert futott be a hírszerzés terén.
Igazi időkapszulát fedeztek fel a közelmúltban Párizsban. A híres vörös lámpás negyedben máig is érintetlenül áll egy „Csipkerózsika-lakás” azóta, amióta a II. világháború alatt elhagyta a tulajdonosa. Virtuális időutazás következik!
A diplomáciának van egy „amatőr” verziója is, amikor befolyásos civilek próbálnak hatást gyakorolni a világ eseményeire. Egy ilyen jellegű békeakcióról szól történetünk, amelynek nem kisebb célja volt, mint az Európában tomboló első világháború megállítása. A békehajó ötletét a kor leghíresebb feministájának, Bédy-Schwimmer Rózsának is köszönhetjük.
Minden emberi élet számít. Főleg háborúk idején érezzük ezt leginkább. Alan Turingnek 41 év adatott a földön, s valószínűleg részben a mi bigott törvénykezésünk okozta a halálát. Megaláztunk, állásából elbocsátottunk és kényszergyógykezeltünk egy embert, aki 14 millió másiknak mentette meg az életét.
Egyikünk sem gondolta volna, hogy megérünk egy hozzánk ilyen közeli területen lezajló, váratlanul érkező, valódi háborút. Másképp is reagál rá mindenki. Nem volt ez másként korábban sem, amikor még egyetlen világháborút sem élt át senki.
Minden történelmi korról sokat elmond az, ahogy abban a nőket és a nők jogait kezelik, ahogy a szépséghez és az erkölcsökhöz viszonyulnak. A Monarchia felbomlása és a II. világháború közti időszakban bekövetkezett kulturális és társadalmi változások nem hagyták érintetlenül a nőjog, a női testideál és szépség kérdését sem. Ezekről a forradalmi változásokról szól A női test alakváltozatai című könyv.
