Van néhány olyan munka, amit akkor sem vállalnánk el, ha fizetnének érte. De tételezzük fel, hogy van választásunk, és nem váltunk mások játékszerévé, vagy inkább eszközévé, ahogy sokan a második világháborúban.
Az sokak által ismert tény, hogy a nácik elképesztő mennyiségű műkincset raboltak össze főként a második világháború alatt. Hitler célja az volt, hogy kialakítson egy úgynevezett Führer Múzeumot, ahol a világ minden tájáról származó alkotások az ő győzelmét és felsőbbrendűségét hirdetik. Megalománia felsőfokon.
Hogyan lesz egy nőből, aki jómódú francia családba születik, és Sanghajban nő fel, a francia ellenállás egyik kulcsfontosságú alakja a második világháborúban? Talán az édesapja volt rá ilyen hatással, a férfi ugyanis a francia tengerészetnél szolgált.
A történelem nem megtörténik, hanem mi alakítjuk. Olykor megfeledkezünk erről a felelősségünkről, és akkor az események az orrunkra koppintanak; azt mondják, most van itt az ideje, hogy cselekedjünk. Nos, Nancy Wake-et nem kellett figyelmeztetni, mondhatnánk, az események elébe ment. A Gestapo is őt kereste a legjobban.
A mi jelenünkből nézve a múlt borzalmai ellen harcolók tettei magasztosak és hősiesek, elképesztően bátrak és olykor vakmerőek. Pedig ők ugyanolyan emberek voltak, mint te vagy én. Tették a dolgukat egy rettenetes világban, bízva abban, hogy segíthetnek, életeket menthetnek. Nem gondoltak veszélyre, önzetlenül megtettek mindent, amit tudtak, emberek maradtak az embertelenségben.
Az, aki élt már valaha távkapcsolatban, tudja, hogy egy ilyen helyzetben minden, a másiktól érkező információmorzsának jelentősége van. Főleg, ha a szerelmeseket egy borzalmas történelmi esemény választja el egymástól: a második világháború.
Rejtjelek, titkos üzenetek, kémek – a háborús gépezet apró fogaskerekei. Ha valahol porszem kerül a gépezetbe, az eldöntheti egy csata kimenetelét, emberek százainak halálát okozhatja. Ha viszont jól működik, életeket menthet. Ilyen volt a navahó indiánok kódnyelve a második világháborúban.
"Jamasita aranya" a 20. század egyik legpazarabb gazdagságát ígérő és egyben kifogyhatatlan teóriával szolgáló rejtélye. A második világháború során a találgatások szerint Japán mérhetetlen vagyont érő kincset halmozott fel, rejtekhelyét azóta is titok övezi.
Az egykori királyi Magyarország egy különleges szeglete a Bánát vidéke. Az itteni identitás, szembemenve a korszak nemzetiségi törekvéseivel, saját államot kiáltott ki az első világháború végén, a Bánáti Köztársaságot.
Az első világháború említésekor férfi katonák milliói jutnak eszünkbe, akik a frontvonalon harcoltak, és életüket áldozták a hazájukért. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a nők ekkor nemcsak a sebesült, amputáción átesett katonákat gondozták – hanem fegyvert is ragadtak, és a frontvonalon harcoltak a világ legnagyobb konfliktusában?
A USS Stewart az egyetlen hadihajó, amely a második világháborúban mindkét oldalon szolgált. Annyira megrongálódott a harcokban, hogy végül már csak célpontként használták a gyakorlatozáshoz. 1946-ban süllyesztették el, és csak most augusztusban találtak rá a tenger fenekén.
Számos sokkoló történelmi esemény volt már a világon, és ezek többsége még az internet elterjedése előtt történt. Mindennek ellenére nem maradtak titokban, és hamar a világ egyik pontjáról a másikra jutott a hírük.
