A koronavírus-vírus járvány miatt sokan fél év után ülnek autóba, hogy elfuvarozzák a gyereket az óvodába vagy iskolába, ami még az egyébként gyakorlott sofőröket is kihívások elé állíthatja.
Milyen típusú személyiségek hajlamosak kockára tenni saját és mások testi épségét azzal, hogy a volán mögött a telefonjukat nyomkodják? – erre a kérdésre kereste a választ egy friss kutatás.
Egy krízis kezelésében kiemelkedő szerepe van a vezetőnek. Nemcsak a védekezés lépéseit koordinálja, hanem a viselkedésével arra is hatni fog, hogy egy csoportban mi lesz a norma: marad az önös érdekek hajhászása, a bizalmatlanság, a bűnbakok keresése, vagy inkább az aktív felelősségvállalás, az őszinteség és a szolidaritás lesz a jellemző. Ráadásul a lakosság szempontjából rendkívül kiszolgáltatott helyzetről van szó, amelyben könnyű visszaélni a hatalommal. A feladat kétségkívül embert próbáló – hogyan lehetne jól csinálni?
Annak, hogy milyen testhelyzetben ülsz az autóban, nem csupán a kényelemről kéne szólnia.
Ha nem akarod elveszíteni a kezed, felejtsd el, amit tanultál, és ismerkedj meg az újabb ajánlásokkal.
Az utóbbi rekordmeleg napok megviselik a szervezetet, különösen a szívbetegekét és alvási nehézségekkel küzdőkét. A hőség viszont az egészségesekre is veszélyt jelenthet, olyan tünetek jelentkezhetnek vezetés közben, amelyek akár tragikus kimenetelű baleseteket is okozhatnak – ahogy az sajnos az utóbbi hetekben többször is előfordult. A Magyar Kardiológusok Társasága éppen ezért különös óvatosságra int mindenkit ezeken a meleg napokon.
A felsőbb vezetőket manapság gyakran szokás vezetői coachinggal fejleszteni. Erre gyakran még a megrendelők is úgy tekintenek, mint pusztán az egyénnek nyújtott támogatás – pedig a hatása gyakran túlmutat azon, hogy akkor neki most személyesen jobb lett.
Évről évre több balesetet okoznak az autóban mobiltelefonáló (kézben tartott telefonnal beszélő vagy nyomkodó) sofőrök. Áprilisban országos kampány indul annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a mobiltelefon-használatban rejlő veszélyekre.
Félek bemenni hozzá! Hogy fogom elérni, hogy úgy érezze, ezt ő találta ki? Miért hagyja ezt? Csak pár azok közül a zsigeri reakciók közül, amiket egy hatalmaskodó, szerény képességű vagy hanyag vezető kapcsán érezhetünk. Mikor jön el az a pont, amikor egy munkahely annyira rossz, hogy muszáj felállni?
A vezetők kiválasztása egy újabb olyan terület, ahol az emberek hajlamosak teljesen öntudatlanul, mindenféle ismeretlen kognitív torzítás alapján dönteni. Nem árt tudni, hogy például „ösztönösen” felnézünk a leoltó, kritikus, negatív emberekre.
A hó, a jég mind olyan kihívás az utakon, amik még a gyakorlott vezetők életét is megkeserítik.
Egy friss felmérés eredményei szerint az amerikaiak 65 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy intelligensebb az átlagnál. A képességeink túlbecsülése általános emberi tendencia, melyet számos vizsgálat kimutatott. Például az erőszakos bűncselekmények elkövetői is másoknál könyörületesebbnek, fegyelmezettebbnek tartják magukat. Végtelenül hiú, reális önismeretre alkalmatlan lény-e az ember, vagy másokat nézünk le ennyire?
