Hogyan változtatott a járvány az iskolába járási szokáson? Ha valaki az autót választja, milyen veszélyforrásokkal kell számolnia? Mit lehet tenni, hogy biztonságosabb legyen az utazás, és hogyan érdemes eljárni, ha vészhelyzet adódna? Ezekre a kérdésekre Michelisz Norbert túraautó-világbajnok és Wéber Gábor autóversenyző és szakkommentátor közreműködésével az OMV Hungaroringen tartott sajtóeseményén kaptuk meg a választ, melynek keretében egy vezetéstechnikai tréningen is lehetőségünk volt részt venni.
Hogy jutnak el a gyerekek az iskolába?
Az OMV 645 ember bevonásával készült reprezentatív kutatása szerint a legtöbb gyerek gyalog jár iskolába, a megkérdezett szülők 35 százaléka legalábbis ezt a közlekedési módot jelölte meg válaszában. Ami a többieket illeti, 29 százalékuk tömegközlekedéssel, 23 százalékuk autóval, 12 százalékuk kerékpárral, a maradék 1 százalék pedig rollerrel, gördeszkával vagy görkorcsolyával jut el a tanításra. A válaszokból az is kitűnik, hogy a vírushelyzet némi bizonytalanságot okoz a szülőknek.
„Arra felvetésre ugyanis, hogy a vírushelyzet előtt hogyan jutott el a gyermeke iskolába, s ez mennyiben változhat szeptembertől, lényegében szinte minden lehetséges megoldás melletti elkötelezettség csökkent. Csaknem minden tizedik válaszadó ugyanis azt jelezte, hogy az eljutás módját a vírushelyzettől teszi függővé” – mutatott rá Kováts Botond, az OMV Hungária marketingmenedzsere.
Érdekes adat, hogy miközben a kisebb vidéki városokban, településeken magasabb, 8-11 százalék közötti azoknak az aránya, akik a vírushelyzet függvényében hajlandóak lennének változtatni a gyerek iskolába jutásán, addig Budapesten csak 5 százalék, míg a megyei jogú városokban mindössze 2 százalék tenné meg ugyanezt.
A felmérésből az is kiderül, hogy az iskola gyalogos megközelítése főleg a vidéki városokban jellemző: a megkérdezettek közül minden második szülő családjában van ilyen példa. A tömegközlekedés ezzel szemben inkább a fővárosban (52 százalék) és a vidéki kistelepüléseken (41 százalék) népszerű, az autózók aránya pedig Budapesten (30 százalék) és a megyei jogú városokban (31 százalék) a legmagasabb.
A vírus miatt némiképp megváltoztak az autós közlekedés motivációi is. A járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott, és jelentősen nőtt azoknak az aránya is, akik a forgalom veszélyeitől tartva viszik el a gyereket az iskolába. A két legnyomosabb érv vonatkozásában viszont nem történt érdemi változás. Minden második szülő azért ülteti autóba a gyereket, mert amúgy is azzal jár dolgozni, míg a legtöbben (54 százalék) arra hivatkoznak, hogy az iskola messze van az otthonunktól.
A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol az autós utazást ne a szülők oldanák meg. Ha egy hajszálnyival is, de ebben az anyák (48 százalék) vállalnak nagyobb szerepet az apákhoz (47 százalék) képest. További érdekesség, hogy a válaszadók harmadánál mindkét szülő ugyanazzal a kocsival megy, vagyis a reggeli utazást együtt kezdi meg a család.
A felmérés arra is fényt derített, hogy a legtöbb gyerek (28 százalék) 3-5 kilométeres távolságban ingázik, de a diákok közel harmadának ennél is kevesebb, alig 3 kilométeres távolságot kell megtennie. A közoktatásban tanulók majd’ negyede ellenben 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyerekek 2 százaléka egy óránál is többet időzik a kocsiban.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Milyen veszélyekre számíthatunk, ha az autót választjuk?
Michelisz Norbert túraautó-világbajnok szerint már egy néhány perces útnak is megvannak a maga veszélyei. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy ha a rövidebb, begyakorolt úton, egy nagyjából megszokott forgalmi helyzetben valami váratlan történik, akkor arra nagyon sokan felkészületlenül reagálnak. Ez annak is köszönhető, hogy ilyenkor nagyobb magabiztossággal közlekedünk, vagy késve, a reggeli kapkodás utáni feszült idegállapotban ülünk a volán mögé.
„Fontos, hogy az ember tudatosítsa magában, hogy a közút nem játszótér. Ezeken a rövid utakon is figyelni kell, és nem szabad lebecsülni a veszélyt” – hangsúlyozta Michelisz Norbert, aki azt vallja, hogy a gyerek iskolába szállításánál a biztonságnak kell a legfőbb szempontnak lennie.
Wéber Gábor autóversenyző és szakkommentátor a figyelemterelést tartja a legnagyobb ellenségnek, ami hatványozottan érvényesül, amikor együtt utazik a család. Ha a három gyerek egyszerre hallgat zenét, miközben egymással beszélgetnek, és még az anyuka is közbeszól valamit, az 30-40 százalékot is elvehet a sofőr koncentrációképességéből. A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a gyerekek olykor simán kilépnek az utcára, tehát bármi is történjen, mindig résen kell lenni.
Hogyan előzzük meg a bajt?
A nemzetközi statisztikák alapján a közúti balesetek 90 százaléka emberi hiba miatt következik be. Már csak ezért is hasznos lehet részt venni egy vezetéstechnikai tréningen, ahol olyan vészhelyzetekben próbálhatod ki magad, melyekre még egy gyakorlott sofőr sem feltétlenül tud megfelelő módon reagálni.
Katona Csaba, a Groupama Tanpálya instruktora szerint az autózás legfontosabb szabálya, hogy a biztonsági öv mindig legyen bekötve (és a gyerek is biztosan legyen rögzítve a gyerekülésben), ami rövidebb útra is igaz, hiszen már 30 km/órás sebességnél is óriási erők hatnak a járműre.
Addig ne induljunk el, amíg nincs mindenki bekötve, és ügyeljünk rá, hogy minden rögzítve legyen az autóban.
A következő dolog, amit érdemes figyelni, hogy előrelátó, defenzív vezetéssel közlekedj. A volán mögött mobilozni továbbra is rossz ötlet, hiszen eltereli a figyelmet, de például zöld lámpa esetén sem tanácsos körültekintés nélkül a gázra lépni, mert bármikor előfordulhat egy koccanás, ami váratlanul érhet.
Legyen rajta a szemünk a többi vezetőn, mert ők is hibázhatnak.
Az instruktor hozzátette, egy vészhelyzet megoldásának kulcsa a megfelelő üléspozíció. Ha szabályosan lefolysz az ülésről, ezzel lemondasz az érzékszerveid 50 százalékáról, és ez megkétszerezheti a reakcióidődet. Jellemző probléma a rossz kormánybeállítás is. Bár nyújtott kézzel vezetni kétségtelenül kényelmes, szinte lehetetlenné teszi egy vészhelyzet kezelését. Nem véletlen, hogy az autóversenyzők is behajlított kézzel kezelik a kormányt: így tudnak a leggyorsabban reagálni, amikor az agyuk kiadja a parancsot egy manőverre.
A kormánypozíció akkor ideális, ha a kezedet kinyújtva a két csuklód a kormány tetejét érinti. Ha már itt tartunk, emlékeztetnénk, hogy a helyes kormányfogás 9 és 3 óránál van, és nem 10 óra 10 percnél, ahogy régebben tanították. Legalább ilyen fontos a pedálok távolsága is. A lényeg, hogy ha benyomod a kuplungot, a lábad ne legyen teljesen kinyújtva. Ebből a távolságból könnyebben kezelheted a féket is.
Ha olyan helyzetbe kerülnél, hogy a lehető leghamarabb meg kell állítanod az autót, Katona Csaba szerint a vészfékezés a megoldás. Ehhez gyors egymásutánban, hajszálnyi különbséggel nyomd le a kuplungot, majd a féket. „Azt szoktam mondani, hogy próbáljuk meg áttolni a fékpedált a motortérbe. Akkor fékezünk jól, ha az első pillanattól az utolsóig érezzük az ABS működését, azt a bizonyos vibrációt.”
Hogy ez mivel jár, illetve hogy milyen sok múlhat a gyors reakción, azt a gyakorlati tréning során mi is megtapasztalhattuk. Itt nemcsak az aszfalton, hanem a műgyantás burkolaton is próbára tették képességeinket, ami hasonló útviszonyokat teremt, mintha havas-jeges körülmények között kéne boldogulnunk. Meg is döbbentünk, hogy így mennyivel hosszabbra nyúlt a fékút.
A legizgalmasabb feladat, a rántópados pálya csak ezután jött, ahol kipróbálhattuk, hogy mi történik, amikor hirtelen megcsúszik az autó feneke. Mint megtudtuk, ilyenkor nem szabad sem fékezni, sem gázt adni, és abba az irányba kell kormányozni a kocsit, amerre a hátulja megindult. Ez papíron nem hangzik bonyolultnak, de a gyakorlatban csak többszöri nekifutásra sikerült hiba nélkül végrehajtani. Közben néhányszor meg is pördült az autó, ami elég ijesztően hatott. Nagy szerencse, hogy ezt nem egy éles forgalmi szituációban, hanem a gyakorlópályán éltük át, különben sokkal rosszabbul is végződhetett volna. De így már legalább világos, hogy egy hasonló vészhelyzetben mi a teendő.
