Ezért történik annyival több baleset meleg időben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az utóbbi rekordmeleg napok megviselik a szervezetet, különösen a szívbetegekét és alvási nehézségekkel küzdőkét. A hőség viszont az egészségesekre is veszélyt jelenthet, olyan tünetek jelentkezhetnek vezetés közben, amelyek akár tragikus kimenetelű baleseteket is okozhatnak – ahogy az sajnos az utóbbi hetekben többször is előfordult. A Magyar Kardiológusok Társasága éppen ezért különös óvatosságra int mindenkit ezeken a meleg napokon.

Egyre több hír szól arról, hogy a kimerültség vagy valamilyen hirtelen fellépő egészségügyi probléma miatt veszítette el az uralmát a sofőr az autója felett, majd okozott tragédiát. Legutóbb kilenc embert kellett kórházba szállítani, közülük egy életét vesztette. Csak tavaly hazánkban 300 közlekedési balesetet okozott az, hogy a sofőr elaludt a volánnál.

Az alváshiány és az alvási apnoe akár háromszorosára is emelheti a közlekedési balesetek kockázatát. Egy Amerikában végzett vizsgálat szerint a 30 és 70 éves kor közötti férfiak 34 százaléka, míg a nők 17 százaléka szenved alvási apnoéban. Az alvási apnoe olyan súlyossági foka, ami már a közlekedésben való éberségre is rányomja a bélyegét, a férfiak 14, míg a nők 5 százalékára jellemző.

De nem alaptalanul kaptak komoly szigorítást a jogosítványhoz szükséges egészségügyi vizsgálatok kapcsán tavaly a szívbetegek sem, így a beültetett defibrillátorral vagy más, szívműködést segítő eszközökkel élők, a szívkoszorúér- vagy bypassműtéten, szívátültetésen átesettek.

A szív- és érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az időjárás és annak változásai is stresszt jelenthetnek. A megváltozott körülmények, így egy kánikulai nap vagy hét viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik, vagyis megváltozik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig a szív- és érrendszeri betegek nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció.

Fáradékonyabbak lesznek, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalhatnak, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödémahajlam, a nehézlégzés. Ha közeledik a melegfront, csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és ilyenkor a közlekedési balesetek száma is növekszik. Mindezzel pedig számolniuk kell azoknak, akik a volánhoz ülnek.

Vigyázz magadra, vigyázzunk egymásra!
Fotó: Phantom1311 / Getty Images Hungary

„Az alvászavarok jelentős részét mi, kardiológusok diagnosztizáljuk. Nem véletlen, hogy legutóbb Bostonban kutatók az alvás és a szív egészségének kapcsolatát vizsgálták, ezen belül pedig azt, hogy az alvási apnoe és az alvászavar milyen mértékben emeli a közlekedési balesetek gyakoriságát. ’SleepHeart Health’ tanulmányukban ezt számszerűsítették is. A kiértékeléshez az alvásfüggő légzészavarok súlyossági fokának megítélésére szolgáló mérőszámot alkalmazták, ami az alvás során megélt légzési események, légzéskihagyások óránkénti számát jelzi. Ennek értéke az alvási apnoe súlyosságának fokozódásával nő.

Azoknál, akiknél súlyos fokú alvási apnoe állt fenn, ez 123 százalékkal emelte a közlekedési balesetek előfordulási gyakoriságát. A felnőtt korú lakosság 25-30 százaléka kevesebbet alszik éjszakánként 6 óránál. Amellett, hogy az alváshiány – többek között – az elhízás, a diabétesz, a hipertónia és a koronáriás szívbetegségek ismert rizikófaktora, emeli a közlekedési balesetek gyakoriságát is” – hívja fel a figyelmet dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.

„A vizsgálatból kiderült az is, hogy

Idézőjel ikon

minden egyes alvásból hiányzó órával 13 százalékkal nő a baleseti rizikó.

Azoknál, akik az alváshiány ellenére ébernek érzik magukat, a helyzet még rosszabb: náluk ez 22 százalék, azoknál pedig, akik éjjelente csak 5 vagy kevesebb órát alszanak, 47 százalékkal nő a közlekedési balesetek kockázata azokhoz képest, akik napi 7-8 órát töltenek alvással.

De a tudományos vizsgálatokon kívül is tudjuk, hogy a kialvatlanság mellett a szív- és érrendszeri betegségek is emelik a közlekedési balesetek kockázatát, pedig ez hőségben egyébként is jelentősen megnő” – tette még hozzá a kardiológus professzor. Ugyan az elmúlt napokban enyhült a tikkasztó, szervezetet próbáló kánikula, de várhatóan hamarosan visszatér, ezért fontos odafigyelnünk a szakemberek tanácsaira.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.