A régészeti leletet elemeire bontották, hogy kiderüljön, hogyan készítettek több ezer évvel ezelőtt kenyeret elődeink. A recept nem is olyan bonyolult, akár te is megsütheted. De lássuk először azt, hogy miért fontos ez a felfedezés!
Nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet Törökországban az a turista, aki nem ismeri a helyi nonverbális kommunikáció szabályait. Egy máshol ártatlannak vagy viccesnek tűnő megnyilvánulás Törökországban neveletlen, már-már durva gesztusnak számít, ami büntetőeljárást vonhat maga után.
Pénzbüntetéssel sújthatják azokat az utasokat, akik idő előtt felállnak vagy kicsatolják a biztonsági övet a török repülőkön.
Sajtóértesülések szerint Leó pápa elfogadta az ukrán elnök meghívását, és két másik országba is hamarosan ellátogathat.
Több szomszédos régióban is érezték a mai, Richter-skála szerinti 6,2 erősségű, isztambuli földrengést. Nagy károkról és sérülésekről eddig nem érkezett jelentés.
Keresve sem lehetne találni különösebbet a kappadókiai hajmúzeumnál, amelyben több mint 16 ezer női hajtincset őriz egy török fazekas. A hely története egy kedves, baráti gesztussal kezdődött, amely mára üde színfoltja lett nemcsak Törökországnak, hanem a világnak is.
Több ezer kilométerrel odébb, mondhatni, a világ közepén, Törökország szívében fekszik egy település, amelynek lakói arra büszkék, hogy falujuk magyar – legalábbis ezt állítják az ott élők még akkor is, hogy ezt egyetlen forrás sem támasztja alá. Sőt, magyarul sem tudnak.
Dzsingisz kán világhódító seregének nem csak Magyarország esett áldozatul, az egyik legfontosabb középkori könyvtári gyűjteménynek otthont adó épületet is elpusztították.
Ha nem lennének írásos bizonyítékai, el sem hinnénk, hogy bukkant egy török férfi egy tizennyolc emelet mély föld alatti városra. Miután azonban nem is akármilyen történet kapcsolódik e varázslatos helyhez, el is meséljük, mi köze van a kapirgáló csirkéknek gazdájuk házának falához – no és ehhez az ősi településhez.
Ha mondani kellene egy olyan helyet a világban, ahol a legtöbb magyar emlék található, Törökország biztosan egyike lenne ezen országoknak. Erről saját szemünkkel győződtünk meg: Isztambulban, az itthon főleg Rodostóként ismert Tekirdağban és Izmitben a magyarok nyomában jártunk.
A kávézacc leggyakrabban a kukában végzi, pedig nemcsak hasznos lehet otthon és a ház körül, hanem még a jövő titkainak kifürkészésére is alkalmas. Fontos azonban sietve hozzátenni, hogy utóbbihoz egyfelől török kávéra van szükség, másfelől egy olyan szakértőre, aki komolyan ért is e „tudományhoz”, és ismeri e babona minden csínját-bínját.
Egész kontinensünk alatt húzódik az az alagútrendszer, melyet 12 ezer évvel ezelőtt kezdtek kialakítani - legalábbis egy német kutató szerint. A skót hegyvidéket a török tengerparttal összekötő, föld alatti útvonalról ismét számos cikk született az elmúlt évek során, annak ellenére, hogy neves szakemberek már évekkel ezelőtt kétségbe vonták a forrásként szolgáló könyv hitelességét.
