A Burj Al Babas szellemvároshoz még csak hasonló sincs a világon: nemcsak azért, mert bolygónk legnagyobbjaként tartják számon, hanem azért is, mert az elhagyatott épületek között több száz kastély alkot egy lakóparkot.
Ibrahim Müteferrika (متفرقھ ابراھیم) neve talán nem cseng ismerősen mindenki számára, de története és munkássága az oszmán és a magyar történelem egyik érdekes fejezetét képezi.
Safranbolu, vagyis a sáfrány városa. Így hívják az Unesco Világörökségi listáján 1994 óta szereplő török kisvárost, amely sok évszázados házaival, törökfürdőivel, dzsámijaival, háztetőkön puhán lépdelő kóbor macskáival mintha nem igazán foglalkozna azzal, hogyan peregnek körülötte az évszázadok, csak békésen pihen a hegyoldalban, és várja, hogy tiszteletünket tegyük nála.
A Törökországban feltárt misztikus épület évezredekkel a Stonehenge-et megelőzően épült. A mai napig kérdés, vajon kik és mi okból állították fel a hatalmas kőtömböket.
Nem csak a lakhatás miatt volt szükség épületekre az elmúlt évezredek során. Az építészet valóságos korlenyomat, az Időutazók következő epizódjában az emberiség épített környezetének változásait vesszük górcső alá.
Egyre melegebbek a nyarak világszerte, nem ritkák 40 fokos nappalok. Amikor már éjjel sincs hideg a lakásokban, házakban, muszáj kreatívnak lenni, ha túl akarjuk élni a legmelegebb hónapokat.
Tóth Ági egyetemistaként szeretett bele a török kultúrába, és ma már ez a rajongása a kenyérkereső foglalkozása. Először a diplomáciai pályát hagyta ott, hogy török fogásokat főzhessen, most pedig Isztambulban van kiküldetésben, hogy a magyar gasztronómiát megismertesse a törökökkel.
A „legnagyobb magyar” fia, Széchenyi Ödön gróf kalandos életet élt, és édesapjához hasonlóan rengeteget tett az ország és Budapest fejlődéséért: az ő nevéhez köthető a magyar (és a török) tűzoltóság megalapítása, a budavári sikló létrehozása, és ő volt az első keresztény, akit az Oszmán Birodalomban pasa címmel ruháztak fel.
Törökországban valódi szakadék keletkezett egy olajfaliget közepén, ahogy szétnyílt a föld.
Két héttel a Törökországot és Szíriát sújtó földrengést követően jelentették be, hogy befejeződik a túlélők felkutatására végzett mentőmunka.
Három nap alatt kétszer is ki kellett menteni egy szír édesanyát és gyermekét a földrengés által sújtott otthonukból. És még most sem lehetnek biztonságban.
Fel lehet készülni egy olyan mértékű természeti katasztrófára, mint ami február 6-án a török–szír határvidéket sújtotta?
