Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A legendás első világháborús kémnő, Mata Hari alakját mindenki ismeri, az egyik legsikeresebb francia női kém, Marthe Richard neve ugyanakkor többnyire homályba vész, pedig „kollégájához” képest sokkal jelentősebb karriert futott be a hírszerzés terén.
Ha azt hiszed, hogy csak Amerikában indítanak pereket meglehetősen furcsa ügyekben, nagyobbat nem is tévedhetnél: az európai középkor állatperei felülmúlják képzeleted legvadabb álmait is!
Ha a felfedezők kerülnek szóba, Indiana Jones után a második, az elménkbe ugró ember nem Almásy László, pedig teljes joggal lehetne, ahogy bármelyik másik magyar, aki minden nehézség ellenére, egy kis ország tagjaként nekivágott a nagyvilágnak.
Naiv emberek ma is könnyen válhatnak piramisjátékok, multi-level marketing (MLM) üzelmek és hasonló szervezett átverések áldozatává. A történelem egyik legsikeresebb szélhámosa, a módszer szellemi atyja, Charles Ponzi néhány hónap alatt 20 millió dollártól szabadította meg gyanútlan amerikai állampolgárok ezreit; a zseniális svindler mégis csontszegényen hunyt el.
Mitől félsz a legjobban? Szellemektől, kígyóktól, pókoktól, a haláltól? A mitológiai szörnyek nagyjából mindezt egyszerre testesítették meg. No de miért volt szüksége a régi korok embereinek furcsa, félelmetes, félig állati, félig emberi lények megalkotására?
A náci tisztnek köszönhetően tudjuk, mi az a taktika, amely bármilyen nemű információ megszerzését könnyebbé teszi.
A cseh Hunyadiként is emlegetik Luxemburgi Zsigmond király ádáz ellenfelét, Jan Žižka huszita hadvezért, aki több száz csatában vett részt, és egyet sem veszített el. Utolsó éveiben egy sérülés következtében megvakult, de még ez sem akadályozta meg benne, hogy harcba vezesse seregét.
Magyarország felett több mint 900 éven keresztül királyok uralkodtak – de vajon mennyire vagy képben az egykori koronás fők alakjával és tetteivel? Kvízünkben próbára teheted, mennyire ismered a magyar királyokat, Szent Istvántól Habsburg IV. Károlyig.
Gyógyszertárak cégérében nagyon gyakran feltűnik a botra tekeredő kígyó motívuma, egyértelműen, szavak nélkül is jelezve az arra elhaladók számára, mivel foglalkozik az üzlet, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ezt a szimbólumot választotta logójának. De miért éppen a kígyó, és miért ebben a furcsa alakváltozatban vált a gyógyítás, orvostudomány jelképévé? Ennek jártunk utána mai Szimbólumvadászunkban.
Weisz Árpád a labdarúgás nemzetközileg elismert szaktekintélyének számított az 1930-as években, aki négyszer, két különböző csapat edzőjeként is megnyerte az olasz bajnokságot, módszereit egész Európában igyekeztek ellesni. Származása miatt mégis üldözték, a legendás edző náci haláltáborban hunyt el.
A budapesti főváros különös színfoltja, mondhatni legendás alakja volt Füttyös Gyuri, a furcsa, de ártalmatlan „szatír”, aki kedvenc időtöltéseként összehajtogatott újságpapírral paskolta meg a tömegközlekedő hölgyek fenekét, majd fütyörészve továbbállt. A rejtélyes férfi előéletéről számtalan mendemonda keringett, de máig sem tudni biztosan, mennyi lehetett igaz ezekből.
