A furcsa múltbeli hiedelmeknek és városi legendáknak se szeri, se száma: az egyik legbizarrabb és mégis sokak által tényként kezelt híresztelés, mely szerint Londonban él egy emberi testtel és disznófejjel rendelkező asszony, aki vőlegényt keres magának, kétszáz éven át tartotta magát, és a 19. század első felében ért tetőpontjára.
Legalább két történelmi beszámoló szerint is zöld bőrű gyerekek jelentek meg az angol Woolpit faluban a 12. században. A furcsa történet a mai napig zavarba ejti a történészeket.
A középkor furcsább legendái közé tartozik Wilgefortis, más néven Szent Kümmernisz története – ugyan az egyház sohasem kanonizálta a különös mártír-szentet, akinek legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nő létére Krisztuséhoz hasonló hosszú, dús szakállal bírt, Európa-szerte évszázadokon keresztül tisztelték alakját. Ki lehetett ez a bizarr szent, és hogyan keletkezhetett a legendája?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Magyarország történelmének legpusztítóbb ismert földrengése 1763-ban sújtott le a Közép-Dunántúlra: a katasztrófa legsúlyosabban Komárom városát érintette, ahol az épületek egyharmada romba dőlt, és több mint hatvanan életüket vesztették.
Lassan 10 éve, hogy Rózsás Roland a történelmi ruhák megszállottja, miközben alig múlt 25 éves. Középiskolás volt, amikor a kishúgának farsangra egy menyasszonyi ruhát varrt, és onnantól nem volt megállás: antikváriumokban, bolhapiacokon, szakboltokban keresi a gyakran több mint százéves ruhákat és szabásmintákat, hogy aztán korhű kosztümök születhessenek.
Az atombomba felfedezésével a világ szembesült vele, hogy akár egyetlen rossz gombnyomással véget érhet az emberi civilizáció − a hidegháború időszakában azonban nemcsak rettegést, de nagy kíváncsiságot is szült a minden addiginál pusztítóbb új fegyver. Amerikában az 1950-es években fellendült az atombomba-turizmus, melynek részben a bűn városa, Las Vegas is köszönheti felemelkedését.
A világ legintrovertáltabb embere címet bátor szívvel odaítélhetjük William John Cavendish-Scott-Bentincknek, Portland hercegének: a furcsaságairól ismert 19. századi brit arisztokrata annyira szerette a magányt, és olyan mértékben kerülte az embereket, hogy kilométeres alagutakat ásatott, nehogy bárkivel találkoznia kelljen, ha sétára indul birtokán.
Elméletben a polgárháború, azaz Észak és Dél harcának lezárásaként 1865 decemberében, az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítésének elfogadásával véget ért a rabszolgaság, legalábbis törvény tiltotta azt. Ezzel szemben a valóság sokkal lehangolóbb.
A „legnagyobb magyar” fia, Széchenyi Ödön gróf kalandos életet élt, és édesapjához hasonlóan rengeteget tett az ország és Budapest fejlődéséért: az ő nevéhez köthető a magyar (és a török) tűzoltóság megalapítása, a budavári sikló létrehozása, és ő volt az első keresztény, akit az Oszmán Birodalomban pasa címmel ruháztak fel.
Minden idők egyik legkatasztrofálisabb és egyben legrejtélyesebb sarkköri kutatóútjának számít a britek által 1845-ben az Északi-sarkra küldött Franklin-expedíció, melynek 129 fős legénysége nyomtalanul eltűnt a jégvilágban. Ma sem tudni, pontosan mi történt az elátkozott expedíciónak is nevezett küldetés résztvevőivel.
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége nevét kevesen ismerik, pedig a rendkívüli műveltséggel bíró 17. századi fejedelemasszony iskolaalapítóként és kultúraszervezőként óriási mértékben járult hozzá a magyar kultúrához, egy legenda szerint pedig a leghíresebb magyar bort, a tokaji aszút is neki köszönhetjük.
