Egyik legfőbb örömünk, hogy Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton pont kis országunkban helyezkedik el. Magyar tengerként becézgetjük, pedig azért attól igen messze áll. Pláne a múltban a helyén lévő víztömegektől!
Országos szenzációvá lett, amikor az 1910-es években két fiatal lány mesebeli tündérekkel találkozott az észak-angliai Cottingley faluban – az apró, szárnyas teremtmények létezését öt fénykép bizonyította, melyek hitelességét szakértők hada kezdte vizsgálni. Sokan, köztük Sherlock Holmes megálmodója, Sir Arthur Conan Doyle is azon a véleményen voltak, a tündérek valódiak.
Matilda Kseszinszka a Szentpétervári Balett legfényesebb csillagának számított a 19. század végén, aki a kevesek által elnyerhető prima ballerina assoluta címet is magáénak tudhatta; színpadi sikerei mellett szerelmi életével is az érdeklődés középpontjába került: a legendás balerina a cári család három tagjával, köztük II. Miklós cárral is viszonyt folytatott.
Kevesen tudják, hogy a Rejtő Jenő műveiből ismert „igazi Trebitsch” valódi személy volt, sőt, az egyik legizgalmasabb életű magyar kalandor, aki a világ minden sarkában megfordult, az első világháborúban a briteknek és a németeknek is kémkedett, puccsokat szervezett, kiutasították Amerikából, élete vége felé pedig buddhista szerzetesnek állt Kínában.
A budapesti állatkert több mint 150 éve a fővárosi közönség kedvence, a 19. században azonban mai szemmel bizarr dolgokkal is találkozhattak az odalátogatók, köztük egy bennszülöttek által lakott afrikai faluval. A kiállítás korántsem számított egyedülálló jelenségnek, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.
John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok 6. elnöke a kora 19. század egyik legjelentősebb diplomatájának és jogász személyiségének számított, a Harvardon végzett jeles államférfi mégsem volt híján furcsa hiedelmeknek. Adams úgy gondolta, a Föld üreges, a mélyben pedig vakond- és aligátoremberek élnek, akiknek felkutatására expedíciót is érdemes küldeni.
A furcsa múltbeli hiedelmeknek és városi legendáknak se szeri, se száma: az egyik legbizarrabb és mégis sokak által tényként kezelt híresztelés, mely szerint Londonban él egy emberi testtel és disznófejjel rendelkező asszony, aki vőlegényt keres magának, kétszáz éven át tartotta magát, és a 19. század első felében ért tetőpontjára.
Legalább két történelmi beszámoló szerint is zöld bőrű gyerekek jelentek meg az angol Woolpit faluban a 12. században. A furcsa történet a mai napig zavarba ejti a történészeket.
A középkor furcsább legendái közé tartozik Wilgefortis, más néven Szent Kümmernisz története – ugyan az egyház sohasem kanonizálta a különös mártír-szentet, akinek legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nő létére Krisztuséhoz hasonló hosszú, dús szakállal bírt, Európa-szerte évszázadokon keresztül tisztelték alakját. Ki lehetett ez a bizarr szent, és hogyan keletkezhetett a legendája?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Magyarország történelmének legpusztítóbb ismert földrengése 1763-ban sújtott le a Közép-Dunántúlra: a katasztrófa legsúlyosabban Komárom városát érintette, ahol az épületek egyharmada romba dőlt, és több mint hatvanan életüket vesztették.
Lassan 10 éve, hogy Rózsás Roland a történelmi ruhák megszállottja, miközben alig múlt 25 éves. Középiskolás volt, amikor a kishúgának farsangra egy menyasszonyi ruhát varrt, és onnantól nem volt megállás: antikváriumokban, bolhapiacokon, szakboltokban keresi a gyakran több mint százéves ruhákat és szabásmintákat, hogy aztán korhű kosztümök születhessenek.
