A szerelem veszélyes játék, különösen, ha VIII. Henrik a férjed. Még azok is fejüket vesztették, akik teljes szívükből szerették, nem sok jó várt hát Howard Katalinra, aki megcsalta hites urát.
Ben Bril, a legfiatalabb ökölvívó olimpikon 1912-ben született. Mire elérte a harmincas éveit, életét megváltoztatta az invázió, az erőszak és az antiszemitizmus. Akármilyen fényesen is indult a pályája, utána csoda, hogy egyáltalán életben maradt.
Mennyire ismered a legnagyobb magyar építészek életművét? Kitalálod, kinek a tervei alapján épült ez a 10 híres budapesti épület? Kvízünkben próbára teheted a tudásod!
A magyar politika legfelsőbb szintjeit is érintő nemzetközi botrány robbant ki, amikor néhány óvatlan magyar diplomatánál több millió frank értékű hamis bankjegyet találtak Hollandiában 1925-ben. Az akár röhejesnek is mondható frankhamisítási ügy egész Magyarország nemzetközi tekintélyét aláásta.
Bárkivel előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban ottfelejti valahol az esernyőjét, a sapkáját, vagy rosszabb esetben a kulcsát, személyi igazolványát. A tudománytörténet egyik igazi „szórakozott professzora”, John Wheeler fizikus azonban olyan, a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentő dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve akár az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.
Nem csak Magyarországnak, az idén 150. évfordulóját ünneplő fővárosnak is létezik − illetve létezett többféle − zászlója a történelem során. Kevesen tudják, miért pont a piros-sárga-kék, illetve később a piros-sárga-zöld lett Budapest trikolórja, és miért változott gyakran a zászló színösszetétele, illetve kinézete. Ennek jártunk utána.
Egyik legfőbb örömünk, hogy Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton pont kis országunkban helyezkedik el. Magyar tengerként becézgetjük, pedig azért attól igen messze áll. Pláne a múltban a helyén lévő víztömegektől!
Országos szenzációvá lett, amikor az 1910-es években két fiatal lány mesebeli tündérekkel találkozott az észak-angliai Cottingley faluban – az apró, szárnyas teremtmények létezését öt fénykép bizonyította, melyek hitelességét szakértők hada kezdte vizsgálni. Sokan, köztük Sherlock Holmes megálmodója, Sir Arthur Conan Doyle is azon a véleményen voltak, a tündérek valódiak.
Matilda Kseszinszka a Szentpétervári Balett legfényesebb csillagának számított a 19. század végén, aki a kevesek által elnyerhető prima ballerina assoluta címet is magáénak tudhatta; színpadi sikerei mellett szerelmi életével is az érdeklődés középpontjába került: a legendás balerina a cári család három tagjával, köztük II. Miklós cárral is viszonyt folytatott.
Kevesen tudják, hogy a Rejtő Jenő műveiből ismert „igazi Trebitsch” valódi személy volt, sőt, az egyik legizgalmasabb életű magyar kalandor, aki a világ minden sarkában megfordult, az első világháborúban a briteknek és a németeknek is kémkedett, puccsokat szervezett, kiutasították Amerikából, élete vége felé pedig buddhista szerzetesnek állt Kínában.
A budapesti állatkert több mint 150 éve a fővárosi közönség kedvence, a 19. században azonban mai szemmel bizarr dolgokkal is találkozhattak az odalátogatók, köztük egy bennszülöttek által lakott afrikai faluval. A kiállítás korántsem számított egyedülálló jelenségnek, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.
John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok 6. elnöke a kora 19. század egyik legjelentősebb diplomatájának és jogász személyiségének számított, a Harvardon végzett jeles államférfi mégsem volt híján furcsa hiedelmeknek. Adams úgy gondolta, a Föld üreges, a mélyben pedig vakond- és aligátoremberek élnek, akiknek felkutatására expedíciót is érdemes küldeni.
