történelem 55 - Dívány

Az atombomba felfedezésével a világ szembesült vele, hogy akár egyetlen rossz gombnyomással véget érhet az emberi civilizáció − a hidegháború időszakában azonban nemcsak rettegést, de nagy kíváncsiságot is szült a minden addiginál pusztítóbb új fegyver. Amerikában az 1950-es években fellendült az atombomba-turizmus, melynek részben a bűn városa, Las Vegas is köszönheti felemelkedését.

A világ legintrovertáltabb embere címet bátor szívvel odaítélhetjük William John Cavendish-Scott-Bentincknek, Portland hercegének: a furcsaságairól ismert 19. századi brit arisztokrata annyira szerette a magányt, és olyan mértékben kerülte az embereket, hogy kilométeres alagutakat ásatott, nehogy bárkivel találkoznia kelljen, ha sétára indul birtokán.

Elméletben a polgárháború, azaz Észak és Dél harcának lezárásaként 1865 decemberében, az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítésének elfogadásával véget ért a rabszolgaság, legalábbis törvény tiltotta azt. Ezzel szemben a valóság sokkal lehangolóbb.

A „legnagyobb magyar” fia, Széchenyi Ödön gróf kalandos életet élt, és édesapjához hasonlóan rengeteget tett az ország és Budapest fejlődéséért: az ő nevéhez köthető a magyar (és a török) tűzoltóság megalapítása, a budavári sikló létrehozása, és ő volt az első keresztény, akit az Oszmán Birodalomban pasa címmel ruháztak fel.

Minden idők egyik legkatasztrofálisabb és egyben legrejtélyesebb sarkköri kutatóútjának számít a britek által 1845-ben az Északi-sarkra küldött Franklin-expedíció, melynek 129 fős legénysége nyomtalanul eltűnt a jégvilágban. Ma sem tudni, pontosan mi történt az elátkozott expedíciónak is nevezett küldetés résztvevőivel.

Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége nevét kevesen ismerik, pedig a rendkívüli műveltséggel bíró 17. századi fejedelemasszony iskolaalapítóként és kultúraszervezőként óriási mértékben járult hozzá a magyar kultúrához, egy legenda szerint pedig a leghíresebb magyar bort, a tokaji aszút is neki köszönhetjük.

Amerika a demokrácia hazájaként ismert, az 1930-as években azonban – ha sikerült volna néhány befolyásos üzletember terve – akár fasiszta diktatúrává is válhatott volna. A vagyonos Wall Street-i bankárok saját üzleti érdekeiket féltve szerveztek összeesküvést Franklin D. Roosevelt elnök ellen.

A párbajozásról a legtöbbünknek 18–19. századi kalandos és romantikus történetek jutnak eszünkbe, aligha gondolná valaki, hogy az utolsó hivatalos párbajra Európában – melyet stílszerűen kardokkal vívtak – alig több mint ötven évvel ezelőtt, a hippik, a rockzene és az űrverseny időszakában került sor. De min veszett össze annyira két francia politikus 1967-ben, hogy ezzel az ősi módszerrel kívántak elégtételt venni egymáson?

Az emberi koponyából és alatta két keresztbe rakott lábszárcsontból álló halálfejszimbólumot a modern populáris kultúra elsősorban a kalózokhoz köti, illetve gyakran találkozhatunk vele halálos veszélyt jelző táblákon. De vajon tényleg a tengeri haramiák használták elsősorban ezt a kissé riasztó jelképet? Honnét ered a halálfej motívuma valójában?

Van, aki nincs jó barátságban a számokkal, és vannak, akik kifejezetten az évszámokkal állnak hadilábon. Te azok közé tartozol, akik a töriórákon kenték-vágták, hogy melyik fontos esemény mikor történt, akár napra pontosan is? Ha nem, az se baj, mert most a legfontosabb évszámokra kérdezünk rá.

A koplalás, szándékos éhezés a középkortól kezdve a vallásos önsanyargatás, a testi örömökről való lemondás ismert formájának számított, a 19. századi Nagy-Britanniában azonban különösen népszerűvé vált ez a furcsa „divat”. A leghíresebb „koplaló lány”, Sarah Jacob országos híresség lett, de végül életével fizetett a hírnévért.

Kövesd velünk Peszeset ősi egyiptomi orvos egy napját, amint a betegek kezelésétől a diákok következő generációjának tanításáig tulajdonképpen mindennel és mindenkivel foglalkozott.