Afrikai bennszülöttek éltek egykor a budapesti állatkertben

Olvasási idő kb. 4 perc

A budapesti állatkert több mint 150 éve a fővárosi közönség kedvence, a 19. században azonban mai szemmel bizarr dolgokkal is találkozhattak az odalátogatók, köztük egy bennszülöttek által lakott afrikai faluval. A kiállítás korántsem számított egyedülálló jelenségnek, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.

A millenniumi ünnepségek az egész Városligetet fellendítették

A Városliget már az 1800-as évek elejétől a pestiek egyik legnépszerűbb kirándulóhelyének számított, egy ott létesítendő állat- és növénykert ötlete pedig már a reformkorban felmerült, a megvalósításra azonban − a forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő zavaros politikai viszonyok miatt − évtizedeket kellett várni. Az állatkert ügyének legjelentősebb támogatói Xántus János zoológus és neves utazó, Szabó József geológusprofesszor, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója és Gerenday József, a Füvészkert igazgatója voltak, tevékenységüknek köszönhetően 1864-ben a helytartótanács megadta az engedélyt az Állatkerti Részvénytársulat megalapításához.

A Pest városától megvásárolt 18 hektáros földterületen két évvel később, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit az állatkert, melyben ekkor 11 épületben mintegy 500 állatot láthatott a közönség. A következő évtizedekben az állatállomány és a létesítmény infrastruktúrája is rohamos bővülésnek indult, majd az igazi nagy fejlesztésre a millenniumi ünnepségek alkalmából, 1896-ban került sor, amikor az egész Városligetben grandiózus építkezéseket hajtottak végre, felépült például az Ős-Budavára elnevezésű mulatónegyed.

A millenniumi kiállításra felhúzott (ál)történelmi épületegyüttes a Városligetben
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Egy teljes afrikai falut Budapestre költöztettek

A rengeteg látogatót vonzó millenniumi puccparádé alkalmából került az állatkertbe addigi történetének legkülönösebb látványossága, egy teljes afrikai falu bennszülött lakóival együtt. A Vasárnapi Újság beszámolója szerint 250 „néger atyafi” (korabeli szóhasználat) érkezett Budapestre az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából, akiket egy francia vállalkozó, a haditengerészet korábbi tisztje, bizonyos Gravier úr szállíttatott attrakcióként a magyar fővárosba a mai Ghána területéről.

Az úriember Nyugat-Afrika partjainál teljesített szolgálatot, majd, miután visszavonult a katonaélettől, kereskedőként a fekete kontinensen maradt, és jövedelmező vállalkozást épített ki magának; az 1889-es párizsi világkiállítás alkalmából úgy döntött, toboroz egy csapat bennszülöttet, akiket Afrikából hazája fővárosába hajóztat, és jó pénzért mutogat az érdeklődőknek. A látványosság sikeresnek bizonyult: a kereskedő időközben a trópusi betegségek miatt hazatelepült Lyonba, azonban továbbra is fenntartja afrikai kapcsolatait, helyi összekötői segítségével évről évre toboroz bennszülötteket, akiket a „civilizált világban” turnéztat. Az előző években Chicagóban, Lyonban, Bordeaux-ban szerepeltek, a millenniumi kiállítás alkalmából pedig Budapestre érkeztek.

Afrikai férfi a budapesti állatkertben (a Vasárnapi Újság illusztrációja)
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

Az Akkra vidékéről gyűjtött, mintegy 40 bennszülött család számára igyekeztek a lehető leghűségesebben rekonstruálni az otthoni körülményeket, autentikus afrikai falut építettek fel az állatkertben, ahol a lakók eredeti foglalkozásukat űzték, saját maguk készítette ruhákat viseltek, eszközöket, dísztárgyakat és bútorokat használtak. A férfiak egyebek mellett kovácsolással, ötvösmesterséggel foglalkoztak, a nők ételt készítettek − leginkább burgonyából − és a háztartást vezették, a gyerekek a riport szerint gyakran a vízben lubickoltak, illetve azt a pár csónakot bújták, melyet a falu lakói egy-egy fatörzsből vájtak maguknak.

A falu vezetői tisztjét egy Betcsi nevű férfi, foglalkozását tekintve ötvös látta el, aki Monsieur Gravier megbízottjaként és „üzlettársaként” a csoport begyűjtéséért és Európába utaztatásáért is felelős volt; egész háznépét, 18 főt elhozott Budapestre, köztük cselédeit, szolgáit és a neki dolgozó kézműveseket, illetve nővérét, aki a hagyományok szerint halála után örökébe lép. Betcsi mellett − írja a lap − egy másodfőnök is volt, egy Kuaku nevű ács személyében, emellett 16 európai „osztotta meg a kormányzás gondját” Gravier úrral, 11 francia és 5 magyar.

A századfordulóra csőd közelébe jutott az állatkert

A Vasárnapi Újság riportere nem mulasztja el − a korabeli európai felfogásnak megfelelően − kiemelni az afrikaiak és magyar vendéglátóik közötti kulturális különbségeket: „ruházatuk mindössze egy tarka szövetű lepel, melyet festői ráncokba szednek; azt vélné az ember, tógás rómaiak. Testük egy része mindig kilátszik. Sokszor alig van rajtuk valami takaró, mert − aránylag − igen tiszták lévén, van mindig egy-kettő, aki nagy hévvel mosakodik a vízérben, mely telepükön át csörgedez. Van tehát mód tanulmányozni testalkatukat, s ez már magában is megérdemli az 50 krajcárnyi belépti díjat”.

Ételt készítő asszonyok (a Vasárnapi Újság illusztrációja)
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

„Nem éreznek semmiben sem hiányt; jó húsban vannak, elégedettek; s csodák csodája, nem koldulnak!” − folytatja a néhai újságíró. − „Nem idegenkednek a nézőtől; mosolyognak rá, szívesen váltanak szót vele; néhányan beszélnek angolul is.”

Az afrikai falunak − miként az állatkert és a Városliget egyéb látványosságainak − nagy sikere volt a millenniumi ünnepségek idején, a századfordulóra azonban a helyzet a visszájára fordult, a főváros annyira megemelte a bérleti díjat, hogy Ős-Budavára kénytelen volt bezárni, és az állatkert is csődközeli állapotba jutott. 1907-ben az állatkertet üzemeltető részvénytársaság eladta az intézmény tulajdonjogát a fővárosi önkormányzatnak, akik a régi épületek nagy részét lerombolták, és teljesen újakat építettek a helyükre, így jött létre az állatkert ma ismert arculata.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ilyen ruhát még nem láttál: Sármán Nóra hétkilós estélyit alkotott LEGO-kockákból

Sármán Nóra egy olyan különleges ruhát alkotott meg, amelynek látványos díszítését több ezer LEGO-elem adja. Az egyedi kreációhoz összesen mintegy 12 ezer alkatrészt használtak fel, a ruhára pedig közel 800 virág került fel kézzel, egyenként rögzítve. A romantikus hangulatú, tavaszi rétet idéző darab egyszerre hat szoborszerű műalkotásként és valódi couture ruhaként.

Önidő

Ezért nem tudsz új barátokat szerezni

A felnőttkori elmagányosodás korunk egyik legsúlyosabb problémája: az utóbbi évtizedekben megnégyszereződött a barátok nélküli felnőttek száma. Tudatos hozzáállással azonban bárki sikeresen újraépítheti megcsappant szociális hálóját.

Életem

Hetekkel tovább marad friss a gyümölcs ettől a három hétköznapi anyagtól

A gyümölcsök alapos megmosása alapvető, ám nem biztos, hogy a csap alatti, sima vizes öblítés minden esetben elég a növényvédőszer-maradványok eltávolítására. Emellett az is állandó gond, hogy a termések otthoni körülmények között gyorsan elvesztik frissességüket. Mindkét problémára megoldást jelenthet három olcsó, hétköznapi anyag: a keményítő, a vas és a csersav.

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.