Az Amerikai Egyesült Államok egyik legnépszerűbb és leghíresebb szimbóluma a kalapot viselő, fehér szakállas Uncle Sam, vagyis Sam bácsi figurája, akinek alakja egy ikonikussá vált – és mindenki által jól ismert – első világháborús toborzóplakátnak köszönhetően terjedt el világszerte. Kevesen tudják, hogy a híres szimbolikus karakter eredetileg nem éppen az amerikaiak dicsőítésére szolgált, éppen ellenkezőleg.
A kövér John Bull és a csinos Marianne példáját követte Sam bácsi
„I Want You for US Army”, vagyis „Azt akarom, hogy te is belépj az amerikai hadseregbe” – szólít fel méretes vörös-sötétkék betűkkel az 1917-ben keletkezett, James Montgomery Flagg grafikus és festőművész által tervezett plakát, mely az első világháborús mozgósítást igyekezett propagálni a katonakorú férfilakosság körében az Egyesült Államokban. A kép – mely egy korábbi brit toborzóplakát módosított változata – annyira népszerűvé vált, hogy több mint száz évvel az első nagy világégést követően is gyakran felbukkan idehaza is, leginkább dekorációs elemként üzletek, éttermek, irodák falán.
A plakáton szereplő hosszú, ősz hajú, fehér szakállú figura, aki az amerikai zászló színeit és csillagmotívumát viseli a ruháján és kalapján, valójában már a 19. század első felében megszületett és nem egyedülálló a kultúrtörténetben; a korszakban népszerű trendnek számított az egyes nemzeteket szimbolikus emberalakokkal ábrázolni, Nagy-Britanniát például a kövér John Bull, Franciaországot pedig a szabadság–egyenlőség–testvériség forradalmi eszméit képviselő nőalak, Marianne jelenítette meg. Természetesen az akkor még igen fiatalnak számító Egyesült Államok sem maradhatott ki a divatból, őket kezdetben egy Brother Jonathan (Jonathan testvér) nevű, Új-Anglia gyarmatot jelképező kalapos figura képviselte, az 1810-es évektől kezdve azonban kiszorította őt a valamelyest hasonló külső jegyekkel bíró Uncle Sam, vagyis Sam bácsi.
Egy húsgyárosról kapta a nevét a szimbolikus figura?
De ki volt valójában Uncle Sam? A kultúrtörténészek körében máig viták tárgya, honnét ered pontosan a karakter. A legnépszerűbb, azonban gyakran vitatott történet szerint a figura alapja egy Samuel Wilson nevű New York állambeli húsüzem-tulajdonos, aki az 1812-es brit–amerikai háború idején bőségesen támogatta koszttal az amerikai katonákat – a lelkes hazafi üzletembert barátai gyakran Sam bácsinak becézték, és külső jegyeiben is hasonlított Uncle Sam szimbolikus karakterére. Egy másik változat úgy tartja, mivel a korabeli törvények szerint az élelmiszerek szállítására használt ládákon kötelező volt feltüntetni a címzett monogramját, Wilson az E.A. és a U.S. betűket íratta a hadseregnek szánt ellátmányt rejtő ládákra.
Előbbi monogram a húsáru megrendelője, Elbert Anderson nevét rejtette, míg a U.S. természetesen az Egyesült Államok (United States) rövidítése volt; utóbbi tényt azonban nyilván érdemes volt titokban tartani, nehogy az ellenség megszimatoljon valamit, ezért, amikor a rövidítés feloldásáról kérdezték, a húsgyáros azt válaszolta, egy bizonyos Sam bácsi, vagyis Uncle Sam részére megy a küldemény. A történet kétségtelenül frappáns, hitelességét ugyanakkor erősen kétségbe vonja, hogy először csak jóval később, az 1840-es években bukkant fel írott formában, miközben Uncle Sam első írásos említése megelőzi Wilson háborús segítő tevékenységét.
Első bizonyítható alkalommal egy 1810-es (vagyis két évvel a háború kirobbanása előtt keletkezett) naplóbejegyzésben szerepel az Uncle Sam név, mint az amerikai állam szinonimája: a napló egy Isaac Mayo nevű újonc matróztól származik, aki súlyos tengeribetegségre panaszkodik, és gúnyosan azt állítja, ha több esze lett volna, és inkább a szárazföldön marad, „Sam bácsi” bizonyosan szegényebb lenne egy tengerésszel.
Beszólt Amerikának, mégis nemzeti ikon lett
Szélesebb körben végül Uncle Sam mint az Egyesült Államok megszemélyesítője egy 1816-ban publikált szatirikus könyvecske, egy bizonyos Frederick Augustus Fidfaddy Sam bácsi kalandjai elvesztett becsületének keresése közben című munkája révén vált ismertté. A történet érdekessége, hogy Fidfaddy gúnyos munkája nem dicsőíti, ellenkezőleg, maró gúnnyal bírálja az Egyesült Államokat, és Uncle Sam allegorikus figurája nem pozitív hősként, hanem az ország (vélt vagy valós) rossz tulajdonságait, a kapzsiságot, megalkuvásra képtelenséget magán hordozó figuraként jelenik meg benne. A történet allegorikus formában azt ecseteli, milyen rossz politikai döntések és machinációk vezettek odáig, hogy ismét háború tört ki a brit korona és az alig három évtizeddel korábban függetlenné vált Egyesült Államok között.
A közönség azonban hamar elfelejtette a könyvecske negatív hangnemét, és néhány éven belül az amerikai karakter és önmagában az USA mint nemzet és mint közösség megtestesítőjeként kezdett tekinteni Sam bácsira; a figura gyakran jelent meg újságokban illusztrációként, karikatúraként (hasonlóan más, európai nemzetek fentebb említett megszemélyesítéseihez), ekkoriban nyerte el ma ismert külső megjelenését, a kalappal, hosszú fehér hajjal és szakállal. A következő nagy ugrást Sam bácsi népszerűségében az 1860-as években dúlt amerikai polgárháború jelentette, amikor az északi hadsereg toborzóplakátjain tűnt fel a figura; ezeknek a hatására is született a legendássá vált első világháborús plakát.
1989-ben az amerikai kongresszus szeptember 13-át, Samuel Wilson születésnapját „Uncle Sam nappá” nyilvánította, ami mutatja, hogy még napjainkban is mennyire népszerű a 19. században született, a korabeli trendeket meglovagló karakter.
