„Ha mindenáron kereket akar hajtani, üljön szövőszékbe” – nők, biciklin
Ma már nem is gondolnánk, micsoda indulatokat szült a 19. század végén és a 20. század elején, hogy a nők is kedvet kaptak a biciklizéshez.
Ma már nem is gondolnánk, micsoda indulatokat szült a 19. század végén és a 20. század elején, hogy a nők is kedvet kaptak a biciklizéshez.
Aki a főváros határain belül szeret kirándulni, előbb-utóbb biztosan útba ejti a Széchenyi-hegyről a Hűvösvölgybe közlekedő Gyermekvasutat. Az árnyas fák alatt zakatoló kisvonat ma is a gyerekek és nosztalgiázni vágyó felnőttek kedvence: cikkünkben felidézzük a budapesti Gyermekvasút történetét.
Elképesztő hatalomra és vagyonra tett szert a 18. és a 19. században a Brit Kelet-indiai Társaság. Hatalmas birodalmak uralkodói rettegtek a vállalat kegyetlen vezetőjétől, Robert Clive-tól, aki irgalmat nem ismerő módszerekkel építette ki a világ első multinacionális részvénytársaságát.
Mióta világ a világ, azóta léteznek vallási vezetőkhöz, tudósokhoz, sőt még állathoz is köthető világvége-elméletek. Jövendöltek már árvíz vagy tűzvész általi pusztulást, sőt volt olyan is, aki azt jósolta, hogy egy üstökös teszi a földdel egyenlővé az univerzumot. Megannyi hihetetlen elképzelés és rettegett ötlet, amelyek szerencsére nem valósultak meg.
A bűvésztrükkök ma is rengeteg embert lenyűgöznek. A technika fejlődésével elképesztő show-kat tudnak adni a bűvészek, akik komoly nemzetközi versenyeken is megmérettethetik magukat. De mi lehetett az első bűvésztrükk? Honnan indult ez a szórakoztató ág?
Coriolanus hadi tettei miatt ünnepelt római hőssé vált, ám a plebejusok elleni nézetei miatt száműzték. Árulóvá vált, és Róma ellenségeihez csatlakozva bosszúból megostromolta az örök várost.
A sarkvidéki expedíció tagjai két évet töltöttek a jégtáblák fogságában, de csodával határos módon – és a magyar hajóorvos szakértelmének köszönhetően – egy kivételével mindannyian hazatértek.
A Gellért-hegy évmilliók óta magasodik a Duna fölé, de nem volt mindig kedvelt vasárnapi kirándulóhely: még a 17. században is azt hitték, hogy éjjelente itt gyülekeznek a boszorkányok.
Egy kellemes tavaszi vagy enyhe nyári napon ma is a fővárosiak egyik kedvenc helye a Margitsziget. Van, aki strandolni érkezik, mások piknikezni, a gyerekeket az állatkert vonzza, a sportolni vágyókat a futókör. És persze a lombos fák, amelyek nélkül természetesen mit sem érne az egész. De milyen volt a Margitsziget régen, és kik voltak azok, akik egész évben ott nyaraltak?
Manapság Budapesten a török hangulatot leginkább a körúti gíroszosok képviselik, de volt idő, amikor valóságos mini Konstantinápoly várta a mulatni vágyókat Lágymányoson.
Kiderült, valóban van valóságalapja az ókori görög mítoszoknak, ugyanis az amazonok nem csak a képzelet szüleményei voltak. Egy friss régészeti feltárás leletei ugyanis arra utalnak, hogy a rettegett női harcosok a valóságban is léteztek. Bronzkori sírfeltárások során olyan női holttesteket találtak, amelyeket fegyverekkel, például borotvaéles nyílhegyekkel, bronztőrrel és buzogánnyal, valamint ékszerekkel temettek el.
Vajon legenda vagy valóban létezett a trójai faló? Esetleg csak egy szimbólum volt, amit utólag a történetmesélés megszépített? Ha létezett is egyáltalán, akkor miért épp egy ló alakját választották, és nem másét. Vajon mit jelképez a ló?