Ez volt a világ első bűvésztrükkje, amit végrehajtottak

Olvasási idő kb. 3 perc

A bűvésztrükkök ma is rengeteg embert lenyűgöznek. A technika fejlődésével elképesztő show-kat tudnak adni a bűvészek, akik komoly nemzetközi versenyeken is megmérettethetik magukat. De mi lehetett az első bűvésztrükk? Honnan indult ez a szórakoztató ág?

Mi volt az első bűvésztrükk?

Talán nem is gondolnád, hogy mennyire régiek, de az első bűvésztrükköt már több ezer éve hajtották végre. Valójában sokan úgy vélik, hogy az első feljegyzett bűvészmutatvány egy közel 5000 évvel ezelőtti falrajzon jelenik meg az ókori Egyiptomban, ahol egy Dzsedi nevű mágust örökítettek meg, amint a klasszikus poharas-golyós bűvésztrükköt hajtja végre.

Dzsedi csak a Westcar-papirusz negyedik történetében jelenik meg  nincs régészeti vagy történelmi bizonyíték arra, hogy létezett volna. Ennek ellenére a történészeket és egyiptológusokat nagyon érdekli a figurája, mivel a bűvészmutatványai összefüggnek Kheopsz fáraóval. Dzsedit rendkívüli korú, mágikus erőkkel felruházott és jóslásban tehetséges közemberként írják le.

Az évek során egyes történészek vitatták e rajzok értelmezését, egyesek szerint egy hasonló, de mégis másfajta bűvésztrükköt hajtott végre. Azonban még mindig nagyon valószínű, hogy a csészék (poharak) és golyók voltak az egyik legelső bűvésztrükk kellékei, ami egyébként még mindig az egyik legtöbbet elvégzett trükk, és azok között van, amit elsőként szoktak megtanulni a bűvészet után érdeklődők.

Az első hivatalos beszámoló a csészékről és golyókról azonban a római bűvészek egy Acetabularii nevű csoportjának tulajdonítható, akik köveket és kis ecetescsészéket használtak ennek a bűvésztrükknek a végrehajtásához Kr. u. 50 és 300 között. Róluk nem sokat tudni, de erre a trükkre specializálódtak. Bármelyik történet is igaz, a csészéket és golyókat helyezi mindkét eset az első helyre a bűvésztrükkök történetében a jelenlegi ismereteink szerint.

A csészék és golyók voltak az első bűvésztrükk kellékei
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Ki volt Dzsedi?

Dzsedi tehát a Westcar-papiruszban jelenik meg, amikor Kheopsz, más néven Hufu fáraót (Kr. e. 2589–2566) a fiai varázslókról szóló történetekkel szórakoztatják. A papiruszt Dobrovits Aladár fordította magyarra, ebben így jellemzik Dzsedit a fáraónak:

Idézőjel ikon

„Egy közember, akinek Dzsedi a neve, és Dzsed-Sznofru-Máá-Kheruban lakik. Egy száztíz éves közember ő, ötszáz kenyeret eszik meg, és egy ökörcombot hús gyanánt; megiszik ezenkívül száz korsó sört, egészen a mai napig. Fel tudja erősíteni a levágott fejet, és meg tudja tenni, hogy az oroszlán kövesse őt, miközben a kötele a földön van. Ismeri Thot szentélye kamráinak a számát.”

A történetek szerint levágta egy madár fejét, majd visszacsavarta azt, de a Westcar-papiruszon kívül semmi sem említi Dzsedi csodáit.

Az ókori Egyiptom és a varázslat?

Az ókori egyiptomi kultúrában a mágia mélyen összefonódott a vallással, és gyakran papok vagy titkos tudással rendelkező személyek végezték. Úgy hitték, hogy maguk az istenek is rendelkeznek mágikus képességekkel, és az emberek varázsigék és rituálék segítségével megidézve őket, hozzáférhetnek és hasznosíthatják ezt az erőt. A mágiára az istenekkel való kapcsolatfelvétel és a világ befolyásolásának legitim és gyakorlatias eszközeként tekintettek. A varázsigék, amulettek és szertartások célja az volt, hogy megvédjék az egyént a gonosz erők, a betegség és a szerencsétlenség ellen. A mágiát a gyógyítási gyakorlatok keretében is alkalmazták. A varázslat ilyen fokú tisztelete miatt tartják sokan úgy, hogy Dzsedi hajthatta végre az első bűvésztrükköt.

Egyiptomban nagyra értékelték a mágiát, és a bűvésztrükköket.
Fotó: Sebastian Condrea / Getty Images Hungary

A mágia korai évei

A mágiát és a bűvésztrükköket nem mindig tisztelték annyira, mint az ókori Egyiptomban. Sokáig az okkultizmussal hozták összefüggésbe, sőt, szórakozás helyett a közönség félt tőle. A 16. század végéig sok bűvészt varázslónak és boszorkánynak tekintettek, ezért az egyház és a hatóságok gyakran üldözték őket.

Reginald Scot 1584-ben segített eloszlatni ezeket a hiedelmeket, amikor kiadta The Discoverie of Witchcraft (A boszorkányság felfedezése) című könyvét. Ez az első könyv, ami bűvésztrükköket fed fel, amiből kiderül, hogy a boszorkányok és varázslók valójában csak bűvészek voltak, akik ügyes trükkökkel megtévesztették a közönséget. Bár ez segített véget vetni a bűvészek boszorkányüldözésének, azonban egy másik negatív irányba mozdította el a megítélésüket, ezután szélhámosoknak és sarlatánoknak tartották őket.

Tehát a bűvésztrükkök már az ókorban is jelen voltak, és bár a történelem során előfordult, hogy elítélték és büntették, elképesztő módon fejlődött, és igazi szórakoztató iparággá nőtte ki magát. 

Ha szeretnél még többet megtudni a bűvésztrükkökről, ebben a cikkünkben olvashatsz olyan esetekről, amikor a trükk végrehajtása a bűvész életét követelte. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.