3 egyszerű trükk, hogy könnyebben menjen a fogyás
Milyen táplálkozási döntésekkel tehetjük még hatékonyabbá a fogyókúrát? Minisorozatunk második részében erre a kérdésre adunk néhány válaszlehetőséget.
Milyen táplálkozási döntésekkel tehetjük még hatékonyabbá a fogyókúrát? Minisorozatunk második részében erre a kérdésre adunk néhány válaszlehetőséget.
Szívünk az érrendszerünk (és az egész szervezetünk) motorja, mely számtalan létfontosságú funkciót lát el a mindennapokban – anélkül, hogy ebből a kemény munkából a szívveréseken kívül bármit is érzékelnénk. Feltéve, hogy vigyázunk rá. Ha ugyanis nem a megfelelő üzemanyaggal látjuk el, vagy elhanyagoljuk a karbantartását, akkor könnyen meghibásodhat a motor.
Nem zárkózol el a vegánizmustól, de tele vagy kételyekkel és kérdésekkel? Csatlakozz a vegán január kihíváshoz, hogy első kézből tájékozódhass és kipróbáld, tudnál-e 100 százalékosan állatbarát étrenden élni.
Ha szénhidrátokban szegényebb étrendre váltasz, azzal máris sokat tettél az inzulinszinted stabilizálásáért, és ezáltal a fogyókúra sikerességéért. De van még más is.
Soroljuk, hogy mi az, amit rosszul csinálhat és azt is eláruljuk, hogyan turbózhatja fel anyagcseréjét.
A legtöbb fogyókúra vagy életmódváltó program az étrend és a testmozgás megfelelő összehangolására fekteti a hangsúlyt, pedig az alvási szokásoknak is legalább olyan fontos szerepe van az eredmények elérésében.
Az ételallergia rendkívül összetett jelenség. Ilyenkor a szervezet védekezőrendszere tévesen úgy reagál bizonyos élelmiszerekre, mintha azok károsak lennének, ezért az immunrendszer sejtjei ellenanyagot termelnek, hogy az idegen anyaggal szemben védekezzenek.
Az attól is függ, hogy milyen ételről van szó és mennyi tápanyagot tartalmaz, de ha néhány kisebb változtatásra sem lennél hajlandó, valószínűleg rosszul végződne.
Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.
A gyerekek második életévükben könnyen válhatnak finnyássá időszakosan, különösebb környezeti változás nélkül is. Ilyenkor kell odafigyelni, mert a mi szülői reakciónk hatással lehet arra, hogy idővel oldódik vagy erősödik ez az állapot.
Miért okoz olyan sok ember számára gondot a tejcukor megemésztése? Miért van az, hogy egyes népcsoportoknál a laktózintolerancia egy „természetes” állapot? Hogyan alakul ki? Milyen típusai vannak? És hogy lehet együtt élni ezzel a hiánybetegséggel?
Mivel mára divatossá vált „szuperételeket” fogyasztani és egészségesen élni, sokszor rejtve marad az orthorexia nervosa, a kívülállók ugyanis általában csak annyit észlelnek az egészből, hogy az illető egy kicsit túltolja az egészséges étkezést. De mi zajlik az értintettek fejében? És egyáltalán hogyan alakul ki az egészségestáplálkozás-zavar?