Richter Gedeon neve ma is fogalomként él a köztudatban – az első hazai gyógyszergyár, egyben a modern magyar gyógyszeripar megalapítója árva gyerekből lett vagyonos és befolyásos üzletember, a szélsőjobboldali eszmék térnyerése azonban nemkívánatossá tette személyét. A világsikerű gyógyszergyáros a nyilasok áldozataként lelte halálát.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A történelem egyik legrejtélyesebb és legkülönösebb zsenije, Nikola Tesla sohasem házasodott meg, és önként vállalt cölibátusban élt, egy alkalommal azonban mégis szerelemre gerjedt: imádatának tárgya nem egy nő, hanem egy apró, szárnyas jószág volt.
A tudomány történetében szép számmal akadnak meglepő, sőt, egészen bizarr kísérletek – előkelő helyet foglal el ezek között a Vörös Frankensteinnek becézett szovjet tudós, Ilja Ivanov munkássága, aki csimpánz- és orángutánondóval akart nőket megtermékenyíteni, hogy ember-majom hibrideket hozzon létre.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A magyar tudósoknak és feltalálóknak rengeteget köszönhet a világ, a holográfiától a C-vitaminon át a dinamóelvig. De vajon mennyire ismered a leghíresebb hazai tudósok munkásságát? Kvízünkben próbára teheted a tudásod!
Ma már elképzelhetetlen az élet autó, hűtőgép vagy éppen telefon nélkül – de vajon tudod, melyik híres találmány mikor látott napvilágot? Kvízünkben tesztelheted, mennyire vagy otthon a tudománytörténetben: a kérdésekben két-két úttörő találmány közül kell eldöntened, melyiket fedezték fel korábban.
Eretnek, lázadó, őrült… a történelem során számtalan tudós megkapta ezen jelzők valamelyikét, ha szembe mert helyezkedni az éppen elfogadott tudományos hiedelmekkel vagy vallási meggyőződésekkel.
Stephen Hawking zseniális elme volt, akinek életében mókás és tragikus epizódok egyaránt akadtak. A kivételes szellemi teljesítményre képes asztrofizikus nem csak a tudományos elithez szólt: ismeretterjesztő munkái révén emberek milliói számára próbálta megfejthetőbbé tenni a titokzatos világegyetemet.
Szent-Györgyi Albert hosszú és kalandos élete szinte regénybe illő. A világhírű tudóst üldözte a Gestapo, kémkedéssel vádolták, és több országban is élt, míg végül az Egyesült Államokban telepedett le. Négyszer nősült, mégis úgy nyilatkozott: ha még egyszer végigélhetné az életét, legalább annyi figyelmet szentelne a szerelmi kapcsolatainak, mint a munkájának.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Otto von Bismarck, a Vaskancellár nem csupán a 19. század egyik legjelentősebb államférfija volt, igazi párbajhősnek számított, élete során huszonhárom alkalommal állt ki párbajozni, hogy megvédje saját jó hírét a különböző rágalmazásokkal szemben. Mégis megfutamodott, amikor – még porosz miniszterelnök korában – politikai ellenfele kolbászpárbajra hívta ki: de vajon mit jelentett egy ilyen összecsapás, és miért mondott nemet Bismarck?
