A megkülönböztetések ellenére is keményen dolgozó tudósnő eredményei kétszer is Nobel-díjra vezettek. Egyiket sem érte meg, pedig életét adta értük.
Tudós, feltaláló és politikus volt, s valószínűleg az első influenszer, aki tömegeket megmozgatva próbálta hangsúlyosabbá tenni találmányait.
A budapesti születésű Telkes Máriát Amerikában Napkirálynőként (Sun Queen) emlegetik, Magyarországon viszont még ma is kevesen ismerik a tudós nevét.
Otto Rahn régészeti kutatásai a nácikat is nagyon érdekelték – egészen addig, amíg kegyvesztett nem lett.
Benjamin Franklin Amerika egyik legfontosabb hőse, polihisztor, államférfi, diplomata, feltaláló, író, természettudós, nyomdász, az Egyesült Államok Függetlenségi nyilatkozatának megszövegezője és egyik aláírója volt.
Ha a leghíresebb tudósokat felsoroló listákat böngésszük, biztosan találkozunk Einstein, Darwin, Newton vagy Tesla nevével, de Marie Curie, a radioaktivitás úttörő kutatója is gyakran és előkelő helyen szerepel ezekben a névsorokban. Valószínűleg az általa vizsgált anyagok okozták halálát 66 éves korában. Ugyanilyen, ha nem még nagyobb áldozatot hozott egy neurológus a tudomány oltárán: Henry Head a saját testét is képes volt vizsgálat tárgyává tenni, hogy pontosabb adatokat kapjon, mint a betegeitől.
A magyar tudós, Szilárd Leó sokoldalú, ötletgazdag tudósként számtalan felfedezést tett, az elismerést azonban sokszor mások aratták le helyette.
Albert Einsteint a történelem (egyik) legzseniálisabb tudományos elméjeként ismeri az utókor, kevesen tudják azonban, hogy a világhírű elméleti fizikus akár politikai karrierbe is kezdhetett volna. De miért utasította el Einstein, amikor felkérték, hogy legyen Izrael elnöke?
Jókay-Ihász Lajos, az írófejedelem, Jókai Mór bátyjának, Jókay Károlynak a dédunokája kalandos úton, lóháton menekült el Magyarországról a második világháború alatt, Amerikában pedig jelentős kutatói karriert futott be. Az általa tervezett ételeket ették a NASA űrhajósai az űrutazás hőskorában.
Sok mindent köszönhetünk a nőknek, akik nemcsak feleségként és családanyaként, hanem sokszor feltalálóként is jeleskedtek már a történelem során. Több, nők által kifejlesztett tudományos szabadalom emberek millióinak életét mentette már meg, vagy tette könnyebbé, jobbá az életét.
Bárkivel előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban ottfelejti valahol az esernyőjét, a sapkáját, vagy rosszabb esetben a kulcsát, személyi igazolványát. A tudománytörténet egyik igazi „szórakozott professzora”, John Wheeler fizikus azonban olyan, a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentő dokumentumokat felejtett egy vonat vécéjében, melyek rossz kezekbe kerülve akár az egész világ sorsát befolyásolhatták volna.
1969 nyarán a televízió segítségével az egész világ ámulva nézhette, amint Neil Armstrong űrhajós elsőként a történelemben egy másik égitest felszínére lép – a történelmi pillanat tévéközvetítését egy magyar tudósnak, Goldmark Péter Károlynak köszönhetjük, akit a színes televízió és a nagylemez feltalálójaként is tisztel a világ, idehaza mégis kevesen ismerik a nevét.
