tudós 2 - Dívány

Ha könyvet írnánk Nők a 18. századi tudományos életben címmel, feltehetően igen vékony füzetecske lenne a végeredmény, míg ha ugyanez a férfiakkról készülne, vaskos kötetet kapnánk. Persze nem azért, mert a nők nem voltak elég okosak, vagy bármely más képességük hiányzott volna. Nem, egyszerűen a társadalom szűklátokörűségéről van szó.

Olykor jó érzés tudni, hogy nem vagyunk egyedül egy problémával, márpedig a matematika sokaknak megkeseríti az életét, hiszen nem mindenkinek az erőssége. Az pedig kifejezetten szívderítő lehet, ha kiderül, híres tudósok sem boldogultak ezzel a szakterülettel.

A Curie-család kétségkívül az a família, ahol a legmagasabb az egy főre jutó Nobel-díjasok aránya: Marie és Pierre Curie fizikai és kémiai Nobel-díja után lányuk, Irène Joliot-Curie is elnyerte a legmagasabb tudományos elismerést.

Szent-Györgyi Albert egykori háza Újszegeden keres új tulajdonost: szívesen alakítanák át emlékházzá az épületet, de nincs anyagi forrás, amiből megvásárolható lenne.

Majdnem 200 évvel ezelőtt a Nap furcsa színt váltott, ami miatt két évnyi borzasztóan hűvös időjárás köszöntött az egész világra. A tudósok ezt a különös jelenséget egy vulkánkitörésnek tulajdonították, ám egészen mostanáig nem tudták meghatározni, melyik hegység lehet a felelős a változásért. Most azonban erre is fény derült.

William Sidis esetében nem túlzás a csodagyerek vagy a zseni kifejezés, hiszen IQ-ja állítólag még Einsteinét is felülmúlta. Ennek ellenére felnőttként nem lett belőle híres kutató vagy feltaláló.

Kurt Gödel osztrák matematikus és tudományfilozófus a 20. század legbriliánsabb elméi közé tartozott, a zseniális tudósnak azonban súlyos lelki gyötrelmekkel és mentális betegséggel kellett megküzdenie – élete vége felé annyira elhatalmasodott rajta a paranoia, hogy még enni sem volt hajlandó.

Az emberiség történetében már a legkorábbi kultúrákban is megjelent a vágy arra, hogy feltámasszák a halottakat. A tudósokat és misztikusokat vonzotta a halál utáni élet titka: elkeseredetten próbáltak betekinteni a túlvilág kapuján túlra, hogy a szeretett személyt visszahozzák az élők közé.

Az 1960-as években meglepő ötlettel állt elő két német tudós. Karl és Bernhard Philberth úgy akarta megoldani a nukleáris hulladék akkoriban egyre fontosabbá váló problémáját, hogy fémgömbökbe zárva beleolvasztotta volna őket Grönland vagy a Déli-sark jegébe. Tervük sosem vált valóra, ám az ötletet ma is használják a kutatók.

Jó esély van arra, hogy 2028-ra laboratóriumi körülmények között feltámasszák azt a gyapjas mamutot, melyből az utolsó egyed 4000 évvel ezelőtt élt a földön. Ha a kísérlet sikerül, akár más ősi állattal is hamarosan találkozhatunk.

„Ha ezer ötletem van, de csak egyről is kiderül, hogy jó, már elégedett vagyok” – pedig Alfred Nobelnek nem csak egy, hanem számos jó ötlete és 355 szabadalma született tartalmas élete során. A svéd tudós egyik legemlékezetesebb alkotása mégis az általa alapított díj, amelynek az egész világ örült, csak a tudós családja fogadta mély felháborodással.

A Föld felé tartó, az Eiffel-toronynál is nagyobb üstökös már csaknem húsz éve foglalkoztatja a tudósokat. Felmerült, hogy az 99942 Apophis nevű aszteroida 2029. április 13-án, pénteken akár a Földbe is becsapódhat.