Tanítványához ment feleségül Marie Curie lánya

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Curie-család kétségkívül az a família, ahol a legmagasabb az egy főre jutó Nobel-díjasok aránya: Marie és Pierre Curie fizikai és kémiai Nobel-díja után lányuk, Irène Joliot-Curie is elnyerte a legmagasabb tudományos elismerést.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Irène Curie beleszületett a tudományba: 1897 szeptemberében jött világra a tudós házaspár, Marie Skłodowska és Pierre Curie első gyermekeként. Édesanyja szinte az utolsó pillanatig dolgozott a laboratóriumban, és Irène születését követően is hamar visszatért a tudomány világába. 1898-ban Marie és Pierre Curie közzétették tanulmányukat az általuk felfedezett két új kémiai elemről, a polóniumról és a rádiumról, 1903-ban pedig megkapták a fizikai Nobel-díjat, „elismerésül azért a rendkívüli szolgálatért, melyet csoportmunkával nyújtottak a Henri Becquerel által felfedezett radioaktív sugárzás további kutatásában”.

Lakásfelújítás a Nobel-díj honoráriumából

Curie-ék nem éltek fényűzően: „Bitumen-padlójú hangárban laktunk akkor, melynek üvegteteje csak igen gyatrán védelmezett meg az esőtől.

Idézőjel ikon

Nyáron olyan meleg volt, mint valami üvegház, télen a vaskályha csak nagyon rosszul fűtötte át. Itt töltöttük életünk legszebb, legboldogabb éveit.

Munkában teltek napjaink” – emlékezett vissza később erre az időszakra Marie Curie. A Nobel-díj honoráriumából újratapétázták párizsi lakásukat és felújították a fürdőszobát. Szükség is volt erre, hiszen 1904-ben újabb lányuk született: Ève. Két év múlva azonban tragédia történt: Pierre Curie életét vesztette, amikor elgázolta egy lovaskocsi. Férje halála után Marie mély gyászt élt meg; állítólag ekkor mondta, hogy immár „gyógyíthatatlanul és nyomorúságosan magányos ember” lett belőle.

Marie Curie lányaival 1908-ban
Fotó: Photo 12 / Getty Images Hungary

Egy cseppet sem átlagos család

Marie Curie egyedül maradt lányaival, akikhez Lengyelországból hívatott nevelőnőt, hogy ne felejtsék el szülőhazájának nyelvét. Elfogadta a Sorbonne ajánlatát férje megüresedett katedrájára, és az első női professzorként belevetette magát a munkába. Eközben nagy gondot fordított lányai oktatására: 1907-ben tudóstársaival együtt magániskolát szervezett, mert elégedetlen volt az akkori párizsi természettudományos oktatással. A Szövetkezet nevű kezdeményezés azért is rendhagyónak számított, mert a szokványos tantárgyakon kívül például kínai nyelvet és szobrászatot is tanítottak, nagy hangsúlyt fektetve az önkifejezésre és a játékra.

A Curie-lányok közül Irène volt az, aki kimagasló matematikai képességekkel rendelkezett, Ève inkább a művészetek és az irodalom iránt érdeklődött, remek zenei hallása volt, és zongorázni tanult. Ève később bevallotta: gyerekként szenvedett attól, hogy édesanyja minden idejét a laboratóriumban tölti, és igazán csak tinédzserkorában tudott kapcsolódni hozzá. Ennek ellenére Marie Curie anyaként is igyekezett helyt állni: sok időt töltöttek a szabad levegőn, hosszú sétákat tettek, kertészkedtek, bicikliztek (ne feledjük, ez akkoriban még egyáltalán nem volt általános, főként nők körében!), de megtanultak varrni és főzni is. Otthon többnyire lengyelül beszéltek, 1911-ben ellátogattak édesanyjuk szülőhazájába is, ahol kiadós túrákat tettek és sokat lovagoltak.

Marie Curie lányaival és a Rádium Társaság elnökével. Balról a második Irène Joliot-Curie
Fotó: Fpg / Getty Images Hungary

Az 1910-es évek elején Marie Curie viszonyba bonyolódott a fizikus Paul Langevinnel. Ez óriási botrányt keltett akadémiai körökben: Langevin házasember volt, aki Marie Curie miatt elhagyta feleségét – ráadásul öt évvel fiatalabb volt, mint Marie. Szárnyra kaptak a pletykák is: arról, hogy Langevin Pierre tanítványaként kezdte (ez valóban így történt), és Marie Curie zsidó származásáról (ez hamis vélekedés). Tudományos eredményei dacára Marie Curie-t nem választotta tagjai közé a Francia Tudományos Akadémia, s megesett, hogy egy konferenciáról hazatérve a bulvársajtó által felhergelt tömeg elől egy barátnőjéhez kellett menekülnie, lányaival együtt. Nemzetközi karrierje azonban nem bicsaklott meg a botrány miatt: 1911-ben Marie Curie megkapta a kémiai Nobel-díjat is, „elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért, és ennek a figyelemreméltó elemnek további tanulmányozásáért”.

Irène-t hidegen hagyta a divat

Irène Curie időközben a Sorbonne Természettudományi Karára felvételizett. 1916-ig járt az intézménybe, ekkor közbeszólt az első világháború. Irène ekkor a nők többségéhez hasonlóan ápolónői tanfolyamot végzett, és egy belgiumi radiológiai intézetben tanította az orvosoknak, hogyan találják meg a röntgenberendezés segítségével a katonák testébe fúródott repeszeket. A háború után befejezte tanulmányait a Sorbonne-on, majd édesanyja mellett dolgozott röntgenasszisztensként

Irène-t igazán csak a fizika érdekelte: a divat, az öltözködés, a szépítkezés hidegen hagyta, és állítólag a modora is hagyott maga után kívánnivalót.

Irène Curie-t 1924-ben felkérték, hogy doktori tanulmányai végeztével tanítsa a nála három évvel fiatalabb vegyészmérnököt, Frédéric Joliot-t a Rádium Intézetben. Két év múlva, 1926-ban összeházasodtak, és mindketten Joliot-Curie-re változtatták vezetéknevüket.

A Joliot-Curie család

Akárcsak Marie és Pierre Curie, Irène és Frédéric Joliot-Curie is minden idejüket a laboratóriumban töltötték. Irène szüleinek munkájára alapozva megvalósították az alkimisták álmát: egyik kémiai elemből egy másikat hoztak létre, azaz felfedezték a mesterséges radioaktivitást. Erőfeszítéseiket 1935-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazták. (A Nobel-díj fölött érzett örömbe némi keserűség is vegyült: az előző évben hunyt el Marie Curie, halálát a káros sugárzás okozta.) Egy újságíró 1935-ben ilyennek látta a tudós házaspárt: „Pierre Joliot karcsú és erőteljes fiatalember, olyan, mint valami fiatal mérnök vagy orvos, tekintete és szava azonban apostolszerű. Könnyen tűzbejön.

Idézőjel ikon

Irène Joliot Curie hozzá képest meglehetősen hallgatag. Egyszerű fekete ruhát visel, mint valami intézeti diáklány, egyetlen dísze egy fehér masni.”

A házaspárnak két gyermeke született: 1927-ben Hélène (aki később Paul Langevin unokájához ment feleségül) és 1932-ben Pierre.

Frédéric és Irene Joliot-Curie a laboratóriumban
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A tudományról a férjet kérdezték

Négy év múlva, 1939-ben Az Est tudósítója is felkereste a házaspárt sceaux-i otthonukban. A korszakra jellemző, hogy Irène helyett a férjet szólaltatták meg, a tudósnő kapcsán elegendőnek látták azt közölni, hogy „Irène Joliot-Curie pullóvert köt a kislányának, hintáztatja Pierre-t, vagy pedig tornagyakorlataikat ellenőrzi. Dicséretére legyen mondva, nem vall szégyent a tornaszereken sem. A Nobel-díjas tudós olyan »gyertyát« csinál a nyújtón, hogy Hélène és Pierre példát vehetnek róla. Irène Joliot-Curie szívesen beszél gyermekeiről, az élet problémáiról, háziasszonyi gondjairól, de a tudományos munkájáról nem beszél. Ezt a férjének hagyja.”

Mindketten baloldali eszméket vallottak, és aggódva figyelték a nemzetiszocializmus előretörését. A második világháború alatt kutatási anyagaikat Angliába juttatták. Frédéric részt vett a francia ellenállásban, Irène-t eközben Svájcban kezelték tuberkolózisa miatt. Folyamatosan aggódott férje és gyermekei testi épsége miatt, többször visszautazott Franciaországba, vállalva a német katonák órákig tartó ellenőrzését a francia-svájci határon. 1944-ben már túl kockázatosnak érezte ezt, és magához költöztette a gyermekeit. Férjéről hosszú hónapokig szinte semmit nem tudott, 1944 szeptemberében egyesülhetett újra a család.

Nem választotta tagjai közé az Akadémia

A háború után a Joliot-Curie házaspár folytatta kutatásait, 1948-ban részt vettek az első francia atomreaktor tervezésében. Politikailag is aktívak voltak: Irène elkötelezetten támogatta a nőjogi mozgalmakat, és minden évben jelentkezett a Francia Tudományos Akadémiára. Minden évben elutasították, hiszen ez a szervezet három évszázadon át nem tűrte meg a nőket a soraiban. (Elsőként 1962-ben Irène Joliot-Curie tanítványát, Marguerite Perey-t választották be, levelező tagnak.) Irène Joliot-Curie-t 1946-ban közvetlen polóniumsugárzás érte: egy lezárt kapszula felrobbant a munkapadján. Ez az incidens, valamint az évtizedes, radioaktív anyagokkal való munka kikezdte az egészségét, és 1956 tavaszán leukémiában elhunyt. Frédéric Joliot-Curie két évvel később távozott az élők sorából, halálát szintén a radioaktivitás okozta májbetegség okozta. Irène húga, a később újságíróként dolgozó Ève 102 éves korában halt meg: ő volt az egyetlen a Curie-családban, aki nem érintkezett radioaktív anyagokkal – és nem kapott tudományos Nobel-díjat. Irène és Frédéric Joliot-Curie gyermekei ma is élnek: a 102 éves Hélène elismert atomfizikus, a 83 éves Pierre biológus kutató volt aktív éveiben.

Ha szívesen olvasnál még tudósnőkről, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.