Magyar volt a fizikusnő, aki forradalmasította a napenergiát

Olvasási idő kb. 4 perc

A budapesti születésű Telkes Máriát Amerikában Napkirálynőként (Sun Queen) emlegetik, Magyarországon viszont még ma is kevesen ismerik a tudós nevét.

Telkes Mária 34 éves volt, amikor Amerika legsikeresebb női közé választották: a Cleveland Press 1934-ben tette közzé a listát, amelyen 11 nő neve szerepelt. A magyar származású tudós többek között egy teniszbajnok, egy Pulitzer-nyertes regényíró, egy filmsztár, egy jótékonykodó Rockefeller-feleség, egy vállalatigazgató és az Üdvhadsereg vezetője mellett nyerte el ezt a címet.

Laboratórium a faházban

Telkes Mária egy jómódú budapesti család első gyermekeként látta meg a napvilágot a századfordulón, hét testvére között a legidősebbként. Középiskoláit az angolkisasszonyoknál és egy katolikus leánygimnáziumban végezte, szívesen zongorázott és festett, vidám természetű, társaságkedvelő lány volt. A kémia iránt igen korán érdeklődni kezdett: „Tizenegy éves voltam, amikor egy egyszerű iskolai kísérlet, a kén olvasztása egy pillanat alatt felkeltette az érdeklődésemet a kémia iránt. Tesztcsöveket és kémiai főzőpoharakat vásároltam, és az otthonunk kertjében álló kis faház lett a laboratóriumom.

Idézőjel ikon

A szüleimet mulattatta a lelkesedésem, és még egy hangos, de ártalmatlan robbanás után is türelemmel álltak hozzá ehhez a különös hobbihoz.

Mohón olvastam a természettudományos könyveket, és a természetismeret-órákon túl, az iskola falain kívül is folyton kísérleteztem” – emlékezett vissza 1964-ben.

Telkes Mária fiatalon
Fotó: Arcanum Adatbázis / Az Est, 1935

Egy magyar nő Amerikában

Az otthoni kísérleteket később felváltották az egyetem falai között végzett kutatások: 1920-ban fizika szakon diplomázott a Budapesti Tudományegyetemen, 1924-ben pedig a fizikai kémia területén szerzett doktori fokozatot. Ugyanebben az évben nagybátyja, a clevelandi magyar konzul Amerikába invitálta, és Mária elfogadta a meghívást: a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában dolgozott, majd alig másfél év múlva az osztály vezetője lett. 1927-ben nem csak tudományos tevékenysége miatt kapott elismerést: az Erie-tó partján nyaralt, amikor szemtanúja volt egy tűzesetnek. Egy faház gyulladt ki, ahonnét egy kétségbeesett asszony szaladt ki, és jajveszékelt, hogy kislánya az égő házban maradt. Telkes Mária élete kockáztatásával bement a házba, és kimentette a gyermeket, amiért később kitüntetésben részesült.

Találmánya életeket mentett

A fiatal tudósnő, akinek nemcsak az esze, hanem a szíve is helyén volt, a harmincas években az agyvelő infravörös sugárzását vizsgálta. Az őt 1935-ben méltató Az Est című lap szerint például ehhez hasonló kísérletekkel: „Telkes Mária egy üvegben borjúagyvelő proteinoldatát helyezte el. Egy bizonyos vegyszer hozzáadása és a villanylámpák leoltása után a borjúagyból erős zöldes fény sugárzott ki.” De az ő találmánya volt a napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés is, ami a második világháborúban jó szolgálatot tett az amerikai katonáknak. A felfújható, labda formájú eszköz belsejében egy fekete filcpárna volt elhelyezve.

Idézőjel ikon

Szükséghelyzetben a hajótöröttek vagy a tengerbe zuhant pilóták ezt sós vízbe mártották, a labda belső falán pedig lecsapódott, majd az erre kialakított rekeszbe csordogált az immár sótalanított vízgőz.

A „Telkes-házak”

A tudós 1939-ben Bostonba költözött, és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként és kutatójaként folytatta pályafutását. Ekkor már kifejezetten a napenergia érdekelte: leginkább az, hogyan lehet átalakítani, tárolni és felhasználni a nap energiáját. A projektet, amelyben dolgozott (majd irányított), egy amerikai iparmágnás finanszírozta, és ennek keretében épült fel 1948-ban az első olyan ház a Boston melletti Doverben, amelyet teljes egészében a napenergia hasznosításával fűtöttek. Telkes Mária elgondolása a kémiai hőtároláson alapult, és a prototípust még öt másik „Telkes-ház” követte.

A magyar tudósnő kutatásainak eredményeképpen megépült napház Doverben
Fotó: Boston Globe / Getty Images Hungary

A tudós, ha főz

Telkes Mária ezenkívül tervezett például olyan tűzhelyet is, amely nem tüzelőanyaggal, hanem napenergiával működik – az volt az álma, hogy a harmadik világbeli országokban a legszegényebbeknek segítsen ezzel. „De szomszédai is hamar megtudták, hogy az új, tüzelőanyagot nem kívánó »sparhert« pompásan működik.

Idézőjel ikon

Mert a West oldalon levő 10. emeleti lakása teraszán, a naptűzhelyen, finom dél-amerikai tortillákat, indiai curryt és más főtt ételeket készített. Úgy főzte, sütötte tepsiben és nyárson a trópusi országok ételeit, mint azon vidékek lakossága”

– számolt be a találmányról 1956-ban az Amerikai Magyar Népszava.

A napenergiától a hideg tárolásáig

Telkes Mária élete során húsz szabadalmat nyújtott be, számos kitüntetés birtokosa volt. Az egyetemi kutatásokon kívül nagyvállalati tanácsadóként foglalkoztatták, és tengerészeti, valamint űrprogramokban is részt vett. Élete utolsó éveiben a hideg tárolása foglalkoztatta, ezzel kapcsolatban benyújtott szabadalma forradalmasította a légkondicionálást.

Egész életében a napenergia érdekelte
Fotó: Wikimedia Commons

A lehetetlen érdekelte

A tudós 1977-ben ment nyugdíjba, ekkor a napfényes Floridába költözött. Magyarországra 1995-ben, 95 évesen tért vissza először – és utoljára. A tudósnő, aki az elsők között ismerte fel a napenergia fontosságát, 1995. december 2-án hunyt el Budapesten. Hitvallása – amelyet még 1942-ben fogalmazott meg egy beszédében – egész életét végigkísérte: „A lehetetlennek vélt dolgok érdekelnek. Szeretek olyan dolgokat csinálni, amiről azt mondják, hogy nem lehet.” A Napkirálynőt 2012-ben Gábor Dénes és Steve Jobs mellett posztumusz választották be az amerikai Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába (National Inventors Hall of Fame). (Címlapkép: Telkes Mária a naptűzhely mellett, tudósok társaságában.)

Ha szívesen olvasnál még kevéssé ismert magyar tudósnőkről, ezt a cikket ajánljuk:

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sok idős nem is tud erről a betegségéről, aztán megtörténik a baj

Milliókat érintő, mégis szinte láthatatlan ellenségként leselkedik az idősekre a csontritkulás, amely egészen az első törésig semmilyen fájdalmat nem okoz. Friss adatok szerint a legtöbben semmilyen kezelést nem kapnak, pedig a fel nem ismert betegség miatt bekövetkező combnyak- és csípőtáji törések idős korban gyakran egyet jelentenek az önálló élet végével, vagy akár a korai halállal. Utánajártunk, miért diagnosztizálják ilyen későn a bajt, és miért lenne életmentő a rendszeres szűrés.

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.