Ötven évvel fiatalabb nőt vett el a Nobel-díjas magyar tudós, miatta zárta ki az örökségből unokáit

Olvasási idő kb. 5 perc

Szent-Györgyi Albert hosszú és kalandos élete szinte regénybe illő. A világhírű tudóst üldözte a Gestapo, kémkedéssel vádolták, és több országban is élt, míg végül az Egyesült Államokban telepedett le. Négyszer nősült, mégis úgy nyilatkozott: ha még egyszer végigélhetné az életét, legalább annyi figyelmet szentelne a szerelmi kapcsolatainak, mint a munkájának.

Közhely, hogy a legnagyobb elmék sokszor rossz tanulók az iskolában, de nem volt ez másképp Szent-Györgyi Albert esetében sem: a Lónyay utcai református gimnáziumban nem igazán tűnt ki zsenialitásával a többi diák közül. Anyai nagybátyja, Lenhossék Mihály (aki Albert és három fiútestvére nevelésében tevékeny részt vállalt, miután a szülők elváltak), a Budapesti Egyetem Anatómiai Tanszékének igazgatója meglehetősen kétkedve fogadta, amikor ifjú unokaöccse bejelentette: maga is az orvostudomány iránt érdeklődik. Mi több: megtiltotta neki, hogy orvosi pályára lépjen, és így esetleg szégyent hozzon a Lenhossék névre. Végül, amikor Albert kitűnőre érettségizett, megenyhült: engedélyezte unokaöccse orvosi tanulmányait, egy feltétellel: az első kutatási területe a végbél legyen. Szent-Györgyi később meg is jegyezte: „Nagybátyám miatt a rosszabbik végén kezdtem a tudományt.”

Karon lőtte magát, hogy kórházba kerüljön

Szent-Györgyi Albert betartotta ígéretét: húszévesen német nyelvű cikke jelent meg a végbélhámról. Ezt követően a szem felépítésével foglalkozott, majd megunta az anatómiát: holt tudománynak tartotta, őt pedig az élet érdekelte. Mindössze egy évet töltött az Élettani Intézetben: miközben 1914-ben a diákok számára kötelező három hónapos katonai szolgálatát töltötte, kitört az első világháború. A keleti fronton szolgált katonaorvosként, visszavonulása előtt pedig, hogy ne kelljen többé szembesülnie a háború borzalmaival, belelőtt a bal karjába, hogy kórházba kerülhessen.

Jómódból az éhezésbe

Lábadozása alatt folytatta orvosi tanulmányait, és 1917 szeptemberében feleségül vette Demény Kornéliát, akit egy évvel korábban ismert meg. Kornélia teniszbajnoknő volt, a postaügyi miniszter lánya. Bay Zoltán fizikus, aki később Amerikában is Szent-Györgyi legközelebbi barátja volt, elismerően nyilatkozott Nelliről: nála szebb és intelligensebb nővel egész életemben nem találkoztammondta. A jómódú apa egy feltételt szabott a házasságnak: azt, hogy lánya továbbtanuljon. Erre végül nem került sor: 1918-ban megszületett kislányuk, Nelli, és Kornélia idejét elsősorban férjének és gyermekének szentelte. Szent-Györgyi a háború után Hamburgban vállalt kutatómunkát. Rendkívül szerény körülmények között éltek, még éheztek is: a tudóson az éhségödéma jelei mutatkoztak. Némileg jobb lett a helyzet, amikor Groningenbe, Hollandiába, illetve Angliába költöztek.

A tudós képei gyermek- és ifjúkorából
Fotó: Wikimedia Commons

A paprikasaláta utóélete

1930-ban családjával együtt visszatért Magyarországra, hogy Szegeden folytassa kutatói és orvosi tevékenységét. A harmincas években kutatásai középpontjában a C-vitamin állt: az általa mesélt történet szerint nem ízlett neki a vacsorára kapott paprikasaláta, így arra hivatkozva nem ette meg, hogy a laboratóriumba kell vinnie, hogy megvizsgálja, mennyi C-vitamint tartalmaz. Meglepetésére valóban jelentős mennyiségű C-vitamin volt a paprikában, így felfedezte a könnyen és gyorsan előállítható C-vitamint, amit aszkorbinsavnak (skorbut elleni sav) nevezett el. Ez meghozta számára a nemzetközi elismerést, ami 1937-ben Nobel-díjat jelentett.

Ezért lett vége a házasságának

Felesége is asszisztensként dolgozott mellette, önálló ötleteit Czeizel Endre szerint „férje nem nagyon tolerálta”. Ugyancsak Czeizel tesz említést arról, hogy házasságuk azért ért véget, mert a nő ráébredt: valójában a saját neméhez vonzódik. (Férje ezt hormonproblémákkal magyarázta.) Demény Kornélia végül 1938-ban nem tért vissza közös amerikai útjukról: egy özvegyasszonnyal alapított építési vállalkozást, illetve a közép-amerikai művészetekkel foglalkozott.

Szent-Györgyi Albert előadás közben (1937)
Fotó: Wikimedia Commons

Szegeden Szent-Györgyi a megszokott poroszos oktatás helyett elvárta diákjaitól, hogy közreműködjenek az órákon: vitatkozott velük, meghívta őket a lakására, sőt együtt sportoltak, jártak moziba vagy kirándulni. Szent-Györgyi sportember volt: teniszezett, röplabdázott, vitorlázórepülőzött, úszott, kajakozott, vízisíelt, sőt később az alpinizmus is vonzotta. (Még 91 évesen is hátraszaltót ugrott a vízbe.)

Hitler el akarta fogatni

Az új szerelem sem sokat váratott magára: 1941-ben, válása után feleségül vette a szabadkai származású Borbíró Mártát. Borbíró Mártának is ez volt a második házassága: a kétgyermekes anya Miskolczy Dezső orvosprofesszortól vált el Szent-Györgyi kedvéért. A második világháború alatt a tudós aktívan részt vett az ellenállási mozgalomban, Magyarország kiugrását készítette volna elő, de a németek megneszelték a tervet: Adolf Hitler személyesen adta ki ellene az elfogatási parancsot. Rövid időre a Gestapo fogságába került, de sikerült megszöknie, a nyilasok elől bujkálva vészelte át a háborút.

Emigráns évek

1947-ben a svájci Alpokban nyaralt, amikor hírét vette, hogy barátját, Ráth Istvánt letartóztatta a kommunista hatalom, így arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra. Feleségével Amerikába emigráltak, és a letartóztatásból időközben kiszabadult és szintén Amerikában élő Ráth István segítségével a tengerparti Woods Hole-ban vásároltak házat, ami később a tudományos és művészi élet kiválóságainak találkozóhelye lett: Neumann János éppúgy megfordult itt, mint Kodály Zoltán. Folytatta kutatásait, több ismeretterjesztő könyvet írt, és rangos tudományos elismerést is kapott új hazájában.

A harmadik házasság

1963-ban felesége meghalt mellrákban, majd 1969-ben egyetlen lányával, Nellivel is ez a betegség végzett. Borbíró Márta halála nagyon megviselte a tudóst: húsz évvel a halála után is mondogatta, hogy „még mindig szerelmes vagyok belé”. Élete utolsó húsz évét a rákkutatásnak szentelte, amiben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy két szerettét is a gyilkos kór vitte el. Egy távoli rokon testvérpár, Felker Tünde és Csilla költöztek ekkor hozzá, hogy segítsenek neki a mindennapokban. Velük nem került intim kapcsolatba, de talán inspirálták abban, hogy egy fiatalabb nővel újabb házasságot kössön. Választása kollégájának lányára, a nála majd´ ötven évvel fiatalabb Susan Wichtermanra esett. Házasságuk azonban nem volt harmonikus: sokat veszekedtek, a kulturális és generációs különbségek áthidalhatatlannak bizonyultak, végül egy év múlva elváltak.

Marcia, az utolsó szerelem

Negyedik, egyben utolsó felesége egy 35 éves amerikai festőművész, Marcia Houston volt. Veje és unokái zokon vették a 83 éves Szent-Györgyi negyedik házasságát, s elköltöztek Woods Hole-ból, ami Szent-Györgyit keserűséggel töltötte el. Végül örökbe fogadta Marcia lányát, Lolát, és kizárta az örökségből három unokáját. Marcia ma is él, néhány éve Magyarországon is járt.

Interjú közben. A riporter: Vitray Tamás
Fotó: Fortepan / Bakos László

A tudós 92 éves koráig megőrizte szellemi és fizikai frissességét: élete végén ugyan tolószékben jutott le a tengerpartra, de az úszásról nem mondott le. Minden reggel elfogyasztotta búzafűvel összekevert C-vitamin koktélját, ami állatkísérletei során sikeres megoldásnak bizonyult a rák ellen. 1986-ban, 93 évesen hunyt el. Házának kertjében nyugszik, végakaratának megfelelően Borbíró Márta mellett.

Címlapkép: Youtube

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?