Ki ne szeretne kevesebb hibát elkövetni, a kérdés már csak az, hogyan kerüljük el a látszólag elkerülhetetlent? Lehetne a kérdés akár költői is, ha a tudomány nem talált volna rá egy remek választ egy kutatás során.
Jó ötletnek tűnhet diétás italokat fogyasztani cukros üdítők helyett, de sajnos nem minden esetben az. Akad ugyanis olyan édesítőszer, amivel ugyan a kalóriákat megspórolhatod, de az így fel nem szedett kilók más úton jönnek majd vissza.
Létezik egy érdekes trükk, ami eddig maximum kocsmaasztalok mellett merült fel, ám most, a tudomány asztalára átkerülve bizonyítást nyert létjogosultsága. A whiskyről van szó, és arról, hogy akár egyetlen csepp víz is mit tesz az ízével.
Az állatvédők és a tudomány álláspontja ütközik: hogy szükségesek-e az állatkísérletek, mi nem fogjuk eldönteni, de ismertetjük mindkét tábor véleményét.
Érdekes dolgot igazolt a tudomány, ami ha nem is minden esetben, de azok többségében valóban működik. Úgy tűnik, a születendő gyermekek neme sokszor előre jelezhető annak alapján, hogy az édesapa testvérei milyen neműek.
Nincs is unalmasabb, mit mások álmait hallgatni – szól a mondás, ám a kutatók most egy érdekes dologra jöttek rá, ami azokról szól, akik mégis megteszik.
Arról még nincs szó, hogy gombnyomásra vagy egy szérum használata után egy emberi arc 30 évet fiatalodik, ám a legújabb felfedezés a téma kapcsán mégis nagyon ígéretes és izgalmas, és nagyon reméljük, hogy hamarosan a gyakorlatban is elterjed majd. Már mutatjuk is, miért.
Vajon miért jut sokak eszébe ebédszünetben mindig ugyanaz a fogás, miközben egy csomó másik is elérhető lenne? A tudomány szerint valóban léteznek ételek, amelyek függőséget okoznak, és ha nem is olyan rettenetes a tőlük való megszabadulás, de hasonló elven működik, mint ha a drogoktól igyekeznénk megszabadulni. Lássuk, melyek ezek!
Vannak a gabonapelyhesek, tejbegrízesek, pirítósosok, turmixosok, gyümölcssalátások, és szép számmal akadnak olyanok is, akik kihagyják a reggelit. És persze ott a másik csoport, akik az alacsony szénhidráttartalom mellett voksolnak. Róluk derített ki valami nagyon érdekeset a tudomány.
December utolsó napján még jó ötletnek tűnik másnap hajnaltól konditerembe járni, megtanulni olaszul, pályát módosítani, naponta olvasni és 1400 kalórián élni, ám valahol vízkereszt körül az ember már engedékenyebb lesz magával. A tudósok rájöttek, mi történik újévi fogadalmainkkal, és arra is, van-e értelme velük foglalkozni.
Már csecsemőkorban fontos szerepe van az étvágygéneknek, amik bizony nem egyformán működnek mindannyiunknál. Úgy tűnik, már egészen kis korban látszik, ki az, aki jobb evő, és ez a képességünk (vagy keresztünk) később sem válik köddé.
Elsőként a legtöbben azt válaszolják erre a kérdésre, hogy egyrészt nem is biztos, hogy boldogabbak, inkább csak szeretjük ezt hinni, másrészt, ha mégis így van, akkor talán jóval kevesebb elvárással élnek, így könnyebben kielégíthetők az álmaik. Ha így lenne, az remek élestratégia lenne a gazdagabb országokban élők számára is, de valójában egészen más van amögött, hogy egyes szegényebb országokban élők sokkal boldogabbak azoknál, akik jóval nagyobb bőségben élnek.
