Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Arról még nincs szó, hogy gombnyomásra vagy egy szérum használata után egy emberi arc 30 évet fiatalodik, ám a legújabb felfedezés a téma kapcsán mégis nagyon ígéretes és izgalmas, és nagyon reméljük, hogy hamarosan a gyakorlatban is elterjed majd. Már mutatjuk is, miért.
A kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel 30 évvel vissza lehet forgatni a bőrsejtek biológiai óráját, és az érett sejtekből őssejteket hozhatnak létre, amelyeket a jövőben például bőrbetegségek kezelésére használhatnak.
Shinya Yamanaka a japán Kiotói Egyetemen kifejlesztett egy technikát, amely a felnőtt bőrsejteket őssejtekké alakítja négy speciális molekula, a „Yamanaka-faktorok” beiktatásával, amelyek megfordítják a sejtfejlődést.
Körülbelül 50 napos expozíció szükséges ezeknek a molekuláknak ahhoz, hogy a normál sejteket átprogramozzák az úgynevezett indukált pluripotens őssejtekké. Mindez egyszerűbben azt jelenti, hogy nagyjából másfél hónap alatt látszik meg a csodatechnika hatása azoknál, akiknél alkalmazzák.
„Amikor egy cellát iPSC-vé alakítunk, elveszítjük az eredeti cellatípust és annak funkcióit” – mondja Diljeet Gill, a cambridge-i Babraham Intézet munkatársa, aki ezzel egy korábban megfogalmazott problémát vázolt fel. Ám az új technikával a jelek szerint ez is kiküszöbölhető.
Gill és munkatársai most olyan technikát dolgoztak ki, amely Yamanaka-faktorokat használ a bőrsejtek megfiatalítására anélkül, hogy azok elveszítenék korábbi funkcionalitásukat.
Hogyan is fejlesztették ki az új módszert?
A kutatók bőrsejtmintákat gyűjtöttek három emberi donortól, akiknek átlagos életkora körülbelül 50 év volt, majd ezeket mindössze 13 napig tették ki a Yamanaka-faktoroknak, hogy részlegesen öregedjenek a sejtek. Ezután eltávolították a Yamanaka-faktorokat, majd hagyták a sejteket növekedni.
Ahogy öregszünk, DNS-ünkben egyes markerek nyomon követése segíthet meghatározni, hány éves a testünk. Ezt epigenetikus óránkként ismerjük. Idővel egyes génjeink be- vagy kikapcsolnak, amelyek gyűjteményét transzkriptomnak nevezik.
Gill és csapata rájött, hogy a részben átprogramozott sejtek epigenetikai órája és transzkriptomprofilja megegyezik a 30 évvel fiatalabb emberek bőrsejtjeivel.
A megfiatalodott sejtek is úgy működtek, mint a fiatalabbak, több kollagént termelve, szemben azokkal, amelyek nem estek át újraprogramozáson. És amikor mesterséges sebbe helyezték őket, az átprogramozott sejtek sokkal gyorsabban megmozdultak, hogy bezárják a rést, mint a régebbiek.
„Ha egy fiatal páciens vágja meg magát, gyorsabban begyógyul a sebe, míg az én esetemben tovább tart a gyógyulás”
– mondja Wolf Reik, a Babraham Intézet másik csapattagja. „Nagyon izgalmas – nemcsak a molekuláris leolvasások fiatalabbak, hanem a sejt is inkább fiatal sejtként működik” – fűzte hozzá a kutató, aki szerint a módszer hamarosan a gyakorlatban is használható lehet.
A legfontosabb előrelépés ebben a kutatásban az, hogy ma már képesek vagyunk lényegesen megfiatalítani a sejteket anélkül, hogy megváltoztatnánk identitásukat vagy funkcionalitásukat – olvasható Reik tanulmányában.
A technológia egy napon hasznos lehet bőrbetegségek, például égési sérülések és fekélyek kezelésében.
„További előnye, hogy a sejteket az egyén teste nem utasítja el, mert saját sejtjeivel találkozik szembe”
– fűzte hozzá Gill.
„Eddig csak bőrsejteken teszteltük ezt a módszert. Izgatottan várjuk, hogy át tudjuk-e fordítani más sejttípusokra” – zárta beszámolóját a szakember.
