Vannak a gabonapelyhesek, tejbegrízesek, pirítósosok, turmixosok, gyümölcssalátások, és szép számmal akadnak olyanok is, akik kihagyják a reggelit. És persze ott a másik csoport, akik az alacsony szénhidráttartalom mellett voksolnak. Róluk derített ki valami nagyon érdekeset a tudomány.
December utolsó napján még jó ötletnek tűnik másnap hajnaltól konditerembe járni, megtanulni olaszul, pályát módosítani, naponta olvasni és 1400 kalórián élni, ám valahol vízkereszt körül az ember már engedékenyebb lesz magával. A tudósok rájöttek, mi történik újévi fogadalmainkkal, és arra is, van-e értelme velük foglalkozni.
Már csecsemőkorban fontos szerepe van az étvágygéneknek, amik bizony nem egyformán működnek mindannyiunknál. Úgy tűnik, már egészen kis korban látszik, ki az, aki jobb evő, és ez a képességünk (vagy keresztünk) később sem válik köddé.
Elsőként a legtöbben azt válaszolják erre a kérdésre, hogy egyrészt nem is biztos, hogy boldogabbak, inkább csak szeretjük ezt hinni, másrészt, ha mégis így van, akkor talán jóval kevesebb elvárással élnek, így könnyebben kielégíthetők az álmaik. Ha így lenne, az remek élestratégia lenne a gazdagabb országokban élők számára is, de valójában egészen más van amögött, hogy egyes szegényebb országokban élők sokkal boldogabbak azoknál, akik jóval nagyobb bőségben élnek.
Életünk egy fontos dilemmája került nemrég a kutatók asztalára. Vajon az a jobb, ha taktikusan, tudatosan és hideg fejjel döntünk, vagy ha bízunk abban, hogy a fontos kérdésekre a válaszok is belénk vannak kódolva, és elég azokat meghallani? Érdekes megfigyelést tettek, amikor az utóbbi kérdést vizsgálták.
Az ember nem is tud róla, hogy létezik ilyen betegség, és amint megtudja, egyből az is kiderül, hogy akár halálos áldozatokat is szedhet. Ártalmatlannak tűnő rossz szokás, ami nem is olyan régen egy tini életébe került.
Van valami remek abban, ha az ember a helyszínen, egy stadionban szurkolhat a kedvenc csapatának a kanapé helyett. Eddig nem tudtuk, mit szeretünk benne annyira, ám most a tudomány egy nagyon érdekes megállapításra jutott.
Van az úgy, hogy az ember egy kicsit komolyabban veszi a csalónapot a kelleténél, és végül csalóhét lesz belőle. Hogy az egész ne folytatódjon csalóhónapokkal – és -élettel, jobb ilyenkor a vércukrot helyrebillenteni, annál is inkább, mert ha tartósan magas, az már nagyon egészségtelen a szervezet számára. Lássuk, mely ételekkel és alapanyagokkal teheted meg.
Azért rettenetes tanulmányozni a tudományos kutatások régi és új eredményeit, mert az ember könnyen rájöhet, hogy némelyik kedvence nem is olyan egészséges, mint ahogy korábban gondolta. Most is ugyanerről van szó: fájó szívvel, de a legjobban variálható két alapanyagot is fel kell írnunk képzeletbeli feketelistánkra.
Úgy tűnik, a kutatók rájöttek arra, mégsem kellene száműznünk az étrendünkből a szénhidrátokat, mert rövidíthet élethosszunkon. Még érdekesebb, hogy ha mégis megtesszük, akkor csak az javít valamennyit a helyzeten, ha a szénhidrátokon kívül valami másról is lemondunk.
A tojás annyira tápláló, hogy gyakran „a természet multivitaminjának” nevezik. Egyedülálló antioxidánsokat és erős tápanyagokat is tartalmaz, amelyekből ráadásul sokunknak hiánya van. Íme néhány ok, amiért a tojás a legegészségesebb élelmiszerek közé tartozik a bolygón.
Te tudod, mi alapján ítéli meg beszélgetőpartnered, mennyire volt jó az interakciótok? A tudomány ezt is megválaszolja.
