tanulás 6 - Dívány

A történészek gyakran elemzik a múltat az írott és a tárgyi kultúrán keresztül. Ókori érméket vizsgálnak, régi hintókat restaurálnak, vagy éppen évszázadokkal ezelőtti leveleket olvasgatnak. Mi történik akkor, ha ezt a szemléletet a jelenkori személyes tárgyainkra is kiterjesztjük? Tegyük fel, hogy 2200-ban élő régészek vagyunk, akik 2021-ből származó leletekre bukkannak, például egy telefonra, egy karácsonyfára vagy egy családi fotóalbumra. Mit árulnak el ezek a tárgyak a 21. század elején élő emberekről? Izgalmas kognitív kaland, amellyel támogathatod a gyerekek kreativitását, rugalmas gondolkodását.

Nem csak a tested, az agyad is érdemes rendszeresen edzeni. Akár egy gyors, napi tizenöt perces agytorna is segíthet élesíteni az elméd – mutatjuk, hogyan.

Sokak szerint Elon Musk egyszerűen zseni, ami persze lehetséges, de azért ő sem mond le az önfejlesztésről.

December közepén gyanútlanul elmentünk a partneremmel egy bútoráruházba. Hiába közelgett a karácsony, valamiért nem gondoltuk át, mennyien lesznek majd. Egyszerűen csak új tányérokra volt szükségünk (hogy miért, az egy másik történet), így hát hirtelen ötlettől vezérelve elindultunk. Amikor a kirakatszobák kacskaringós útvonalai után kiértünk a piactérre, akkor döbbentünk csak rá igazán, milyen nagy a tömeg. A zsúfoltság ritkán kellemes, de most, járvány idején olyan zsigeri diszkomfort érzetet okozott bennem, mint soha azelőtt.

Az ágyán heverészik egész nap, valami képernyőt nyomkod, és ha szóba hozod a tanulást, morogva küld el a fenébe. Ismerős? A legtöbb szülő átéli tinédzser gyermeke lusta időszakát, amikor úgy tűnik, egyszerűen semmivel sem lehet őt motiválni.

A suliban mintha egyre nagyobb lenne a hajtás. Egy csomó tantárgy, kőkemény osztályzás a készségtárgyakból is, mindemellett tonnányi különóra, korrepetálás, felzárkóztatás. Csoda, hogy a téli szünet úgy kell a gyerekeknek, mint egy falat kenyér?

„Ősemberek voltunk, mamutokra vadásztunk, és barlangrajzokat készítettünk a kívánságainkról” – mesélik mosolyogva a Juszt-is teszünk! Alapítvány önkéntesei arról a foglalkozásról, amelyet legutóbb tartottak a bódvalenkei gyerekeknek. Miért utazik valaki több száz kilométert azért, hogy Edelényi járásban, egy 250 fős faluban töltsön időt a helyiekkel? És miért ajánlja szívből másoknak is ezt a tevékenységet? Erről beszélgettünk Kocsis Zsófiával és Szil Tolmival, akik az elmúlt évek legnehezebb és legörömtelibb pillanataiba is beavattak minket.

Azok a gyerekek, akik időben találkoznak könyvekkel, akár csak úgy, hogy a képeket nézegetik, akár úgy, hogy mesét hallgatnak, szívesebben olvasnak majd, és ez az iskolai teljesítményükön is meglátszik később. Akiknél gyermekkorban kimaradnak a könyvek, nagyobb valószínűséggel kapnak már az első iskolai időszakban rossz visszajelzéseket, így kevésbé lesznek motiváltak. Na de mit tehetünk értük akkor, amikor még egészen kicsik?

Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.

Mindannyian másban vagyunk jók. A gyerekek is más és más intellektuális erősséggel rendelkeznek, ami befolyásolhatja a tanulási módszerüket. Ha viszont felismerjük ezeket a képességterületeiket, az otthon tanulást is stresszmentesebbé és hatékonyabbá tehetjük.

Az emberek sokféleképpen definiálják a sikert, pláne egy kapitalista társadalomban. Van, aki takaros összeget szeretne a bankszámlájára, menő autót, meg tóparti víkendházat, világkörüli utazást, előléptetést, hírnevet, szép családot, vagy azt, hogy valami maradandót alkothasson a szakmájában. Bármilyen célt is tűzzünk ki magunk elé, az biztos, hogy magától nem fog megvalósulni. Nekünk kell tenni érte, de nem mindegy, hogy hogyan.

A digitális átállás és a távoktatás tanulságairól szóló cikksorozatunk utolsó részében általános és középiskolában tanító pedagógusok osztják meg személyes tapasztalataikat és meglátásaikat.