Nem csak a tested, az agyad is érdemes rendszeresen edzeni. Akár egy gyors, napi tizenöt perces agytorna is segíthet élesíteni az elméd – mutatjuk, hogyan.
Sokak szerint Elon Musk egyszerűen zseni, ami persze lehetséges, de azért ő sem mond le az önfejlesztésről.
December közepén gyanútlanul elmentünk a partneremmel egy bútoráruházba. Hiába közelgett a karácsony, valamiért nem gondoltuk át, mennyien lesznek majd. Egyszerűen csak új tányérokra volt szükségünk (hogy miért, az egy másik történet), így hát hirtelen ötlettől vezérelve elindultunk. Amikor a kirakatszobák kacskaringós útvonalai után kiértünk a piactérre, akkor döbbentünk csak rá igazán, milyen nagy a tömeg. A zsúfoltság ritkán kellemes, de most, járvány idején olyan zsigeri diszkomfort érzetet okozott bennem, mint soha azelőtt.
Az ágyán heverészik egész nap, valami képernyőt nyomkod, és ha szóba hozod a tanulást, morogva küld el a fenébe. Ismerős? A legtöbb szülő átéli tinédzser gyermeke lusta időszakát, amikor úgy tűnik, egyszerűen semmivel sem lehet őt motiválni.
A suliban mintha egyre nagyobb lenne a hajtás. Egy csomó tantárgy, kőkemény osztályzás a készségtárgyakból is, mindemellett tonnányi különóra, korrepetálás, felzárkóztatás. Csoda, hogy a téli szünet úgy kell a gyerekeknek, mint egy falat kenyér?
„Ősemberek voltunk, mamutokra vadásztunk, és barlangrajzokat készítettünk a kívánságainkról” – mesélik mosolyogva a Juszt-is teszünk! Alapítvány önkéntesei arról a foglalkozásról, amelyet legutóbb tartottak a bódvalenkei gyerekeknek. Miért utazik valaki több száz kilométert azért, hogy Edelényi járásban, egy 250 fős faluban töltsön időt a helyiekkel? És miért ajánlja szívből másoknak is ezt a tevékenységet? Erről beszélgettünk Kocsis Zsófiával és Szil Tolmival, akik az elmúlt évek legnehezebb és legörömtelibb pillanataiba is beavattak minket.
Azok a gyerekek, akik időben találkoznak könyvekkel, akár csak úgy, hogy a képeket nézegetik, akár úgy, hogy mesét hallgatnak, szívesebben olvasnak majd, és ez az iskolai teljesítményükön is meglátszik később. Akiknél gyermekkorban kimaradnak a könyvek, nagyobb valószínűséggel kapnak már az első iskolai időszakban rossz visszajelzéseket, így kevésbé lesznek motiváltak. Na de mit tehetünk értük akkor, amikor még egészen kicsik?
Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.
Mindannyian másban vagyunk jók. A gyerekek is más és más intellektuális erősséggel rendelkeznek, ami befolyásolhatja a tanulási módszerüket. Ha viszont felismerjük ezeket a képességterületeiket, az otthon tanulást is stresszmentesebbé és hatékonyabbá tehetjük.
Az emberek sokféleképpen definiálják a sikert, pláne egy kapitalista társadalomban. Van, aki takaros összeget szeretne a bankszámlájára, menő autót, meg tóparti víkendházat, világkörüli utazást, előléptetést, hírnevet, szép családot, vagy azt, hogy valami maradandót alkothasson a szakmájában. Bármilyen célt is tűzzünk ki magunk elé, az biztos, hogy magától nem fog megvalósulni. Nekünk kell tenni érte, de nem mindegy, hogy hogyan.
A digitális átállás és a távoktatás tanulságairól szóló cikksorozatunk utolsó részében általános és középiskolában tanító pedagógusok osztják meg személyes tapasztalataikat és meglátásaikat.
Milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az érintett családoknak? És van-e olyan eleme a tantermen kívüli, digitális munkarendnek, amit akkor is megtartanának, amikor majd újra megnyitnak az iskolakapuk? A távoktatás tanulságaival foglalkozó cikksorozatunk második részében általános és középiskolai tanulók szülei osztják meg tapasztalataikat.
