Hét-nyolc kilométernek felel meg az a 10 ezer lépés, melyet egészségünk érdekében érdemes megtennünk – de miért pont ez a mágikus szám?
A Séta van! kampány és játék keretében a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg a séta fizikai és mentális előnyeit, nem beszélve annak környezetvédő hatásáról. A tematikus útvonalaknak köszönhetően Budapest eddig ismeretlen arcait is megismerhetjük, ráadásul még nyeremények is üthetik a markunkat.
Akármennyire is populáris sportok, a kocogás, futás sokaknak nem való. Na és a gyaloglás? Mielőtt csodálkozva felhúznánk a szemöldökünket, vizsgáljuk meg, milyen élettani előnyöket hordoz magában. Meg fogunk lepődni!
Szakértőt kérdeztünk arról, hogy mikor, mennyit és hogyan sétáljunk, ha biztosra akarunk menni.
Hiába szorultunk téglafalak közé, szűk utcákba, forgalmas panelrengetegbe, a természet közelsége iránti igényünk nem múlt el azzal, hogy barlangot, jurtát, kunyhót hátrahagyva a nagyvárosba költöztünk, ezért a növényeket is magunkkal hoztuk. Terekbe vájt hasadékokban, kandelábereken, teraszokon találtunk nekik helyet, vagy maguk hódították meg a túlélésükhöz szükséges maroknyi területeket. Budapest lüktető, zajos, füstöt pöfékelő gyomrában olyan hosszú múltra visszatekintő, legendás növényekre bukkanhatunk, amikre talán nem is számítanánk. Az Urban Jungle Budapest városi sétáján fedeztük fel a Széll Kálmán tér és környéke növényvilágát Dányádi Sára Belvárosi növényvilág című könyve alapján, Kaszás Réka sétavezető tolmácsolásában. Kattints a folytatáshoz!
Sokan már azelőtt elrettennek a futástól, hogy komolyabban foglalkozni kezdenének vele. Ennek oka gyakran az, hogy rosszul állnak hozzá az edzéshez, feleslegesen fárasztják magukat, ahelyett, hogy fokozatosan jönnének bele a dologba.
Az Egy gésa emlékiratai című film egyik legkülönlegesebb forgatási helyszínén, a Kiotó melletti bambuszligetben sétálni felemelő érzés, ugyanakkor néhány lépés után máris apró hangyának érezheti magát az ember, különösen annak tudatában, hogy a majd 15 méter magasra tornyosuló növények voltaképpen a fűfélék langaléta rokonsága, így a leveleik közt játszó szél hangja is sajátos. Mindez az ellentmondásos élmény teljesen szokványos a végletek hazájában, Japánban.
A nordic walking az egyik legnépszerűbb sportnak számít manapság, melynek segítségével kímélő módon, de hatékonyan fejlesztheted az erődet és az állóképességedet.
Nem kellene alábecsülnünk a zöld oázisok jelentőségét a betondzsungelben. Egy kanadai kutatás szerint azonban az emberek többsége mégis ezt teszi, és nem csak azok a környezetvédelmi politikára érzéketlen térkőkirályok, akik az elmúlt években döntöttek a városaink sorsáról. Milyen előnyei lennének, ha a mindennapi életünkben végre nagyobb teret kapna a természet?
Sokáig úgy tudtuk, hogy naponta legalább tízezer lépésre van szükség ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, ehhez képest saját bevallásuk szerint is alig több mint napi hatezret lépnek a magyarok. Az országos lépésverseny eredményei alapján pedig a valódi helyzet még rosszabb: egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint napi harminc perc séta legalább olyan sikeresen csökkentheti a vérnyomást, mint a legtöbb gyógyszer.
A láb mindig kéznél van. A mindennapos séta pedig az egyik legegyszerűbb, legkíméletesebb és legolcsóbb módja annak, hogy törődj az egészségeddel. Mivel nem kell hozzá speciális felszerelés, és a pozitív hatások már napi fél óra séta mellett jelentkeznek, szerintünk nem nagyon tudsz érvet mondani, miért ne kezdenél bele ma.
