Kardiológusok mondják el, miért vedd komolyan a mellkasi fájdalmat
Szúr, szorít, nyom – a mellkasi fájdalom szinte mindig egészségügyi veszélyhelyzetnek tekinthető, ugyanis akár rendkívül súlyos problémák is meghúzódhatnak a hátterében.
Szúr, szorít, nyom – a mellkasi fájdalom szinte mindig egészségügyi veszélyhelyzetnek tekinthető, ugyanis akár rendkívül súlyos problémák is meghúzódhatnak a hátterében.
Hogyan reagál a táplálékmegvonásra az immunrendszerünk, és pontosan mi történik ilyenkor a beleinkben vagy a zsír- és izomszövetekben? Utánajártunk.
Szívünk az érrendszerünk (és az egész szervezetünk) motorja, mely számtalan létfontosságú funkciót lát el a mindennapokban – anélkül, hogy ebből a kemény munkából a szívveréseken kívül bármit is érzékelnénk. Feltéve, hogy vigyázunk rá. Ha ugyanis nem a megfelelő üzemanyaggal látjuk el, vagy elhanyagoljuk a karbantartását, akkor könnyen meghibásodhat a motor.
Tudtad, hogy Magyarországon az egészségi problémák közül a szív- és érrendszeri betegségek számítanak vezető haláloknak? Hiába fejlődik az orvostudomány, hiába nő az átlagéletkor, ha közben nagy ívben teszünk az egészséges életmódra, és inkább rábízzuk magunkat az orvosi reflexre (gyógyszert mindenre!) és a tüneti kezelésekre.
Hogyan fejlődik ki? Hogyan épül fel? Hogyan működik? Bánatunkban tényleg megszakadhat? Johannes Hinrich von Borstel német kardiológus könyvéből, a Szívügyekből szemezgettünk.
Romantikus túlzásnak tűnhet, de olykor tényleg előfordul, hogy meghasad a szív. A jelenség legnagyobb részben nőknél fordul elő, és ma már komoly tudományos szakirodalma van.
Az emberi szív a törzsfejlődés során a rendszeres testmozgáshoz idomult, ezért is veszélyezteted a szíved egészségét, ha hanyagolod a sportot – derül ki egy friss kutatásból.
Meglepő lehet, mert a kánikulát tekintjük a legfőbb ellenségnek, de hidegebb napokon is bizony jelentősen nő a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázata. A zord időjárás különösen a még nem diagnosztizált, illetve kezeletlen szívproblémákkal küzdőknek jelent komoly rizikót: akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál vagy szívinfarktus esélyét. Ezt bizonyította a finn egyetem nemrégiben publikált vizsgálata, amelynek nyomán most a Magyar Kardiológusok Társasága hívja fel a figyelmet erre a veszélyre.
A bradycardia, vagyis lelassult szívverés is szívritmuszavar, azaz komoly probléma: gyengeséget, szédülést, kifulladást, olykor eszméletvesztést is okozhat. Figyeljünk rá!
Egy-egy trauma által kiváltott stressz nemcsak a mentális, de a testi egészségünket is kockáztatja, hiszen hatással van többek között az agyra, az idegrendszerre és a szívre is. A trauma mentális állapotra tett káros hatásaival régóta foglalkozik a szakirodalom, de a fizikai épségünket befolyásoló tényezői mostanáig kevésbé voltak ismertek.
Régóta tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak a szív működését, de a felépítését is megváltoztatja. A kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző sportok hogyan hatnak a szívünkre.
Májusban Európa-szerte felhívják a figyelmet a szívelégtelenségre. Magyarországon nagyjából 200-250 ezer embert érint, közülük 70 ezer feltétlenül kontrollált ellátásra, gondozásra szorulna.