Kimerültség, lábduzzadás – akár szívelégtelenség jelei is lehetnek

Májusban Európa-szerte felhívják a figyelmet a szívelégtelenségre. Magyarországon nagyjából 200-250 ezer embert érint, közülük 70 ezer feltétlenül kontrollált ellátásra, gondozásra szorulna.

Az elmúlt években csaknem megduplázódott a betegek száma. Éppen ezért a Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, mennyire fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri betegségük. Az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye.

Figyelemfelkeltés minden lehetséges eszközzel

Nagyjából ez a célja valamennyi kezdeményezésnek Európa-szerte, amelyet a szívelégtelenség időbeni felismerésére szerveznek. A fantázia határtalan, van, ahol közös festéssel, tánccal, kórházi nyílt napokkal igyekeznek eljuttatni az üzenetet az érintettekhez, Magyarországon Pécs adja a motorját a kampánynak, amire a tévétorony piros kivilágítása is emlékeztet.

Rendszeres mozgással csökkenthetjük a betegség kockázatát!

Rendszeres mozgással csökkenthetjük a betegség kockázatát! Fotó: nd3000 / Getty Images Hungary

A szívelégtelenség nemcsak nálunk, de egész Európában kiemelt terület. Becslések szerint a krónikus szívelégtelenség a magyar felnőtt lakosság legalább három százalékát érinti. A betegség elsősorban az időseket sújtja: a 65 év feletti korosztály 6-10 százaléka szenved szívelégtelenségben, ami a kórházi felvételek leggyakoribb oka ebben a korcsoportban. Éppen ezért igen nagy a jelentősége a szívelégtelenséghez vezető alapbetegségek korai felismerésének és kezelésének.

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

A szívelégtelenség súlyos állapot, amelynek során a kamra összehúzódásának károsodása miatt a szív nem képes a szervezet működéséhez szükséges mennyiségű vért pumpálni, ezért nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. A szív teljesítőképességének csökkenése mögött sokféle kiváltó ok húzódhat, amelyek közül a leggyakoribb az elégtelen oxigénellátással járó, úgynevezett iszkémiás szívbetegség. A szisztolés funkció (a szívösszehúzódás) megromlása az esetek jelentős részében szívinfarktust követően alakul ki. Szívelégtelenséget okozhatnak a szívbillentyűk elváltozásai, a nem megfelelően kezelt magas vérnyomás és bizonyos genetikai tényezők, mérgező anyagok, illetve a huzamos ideig tartó, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás is.

A rendszeres ellenőrzés életmentő lehet
A rendszeres ellenőrzés életmentő lehetFotó: Radovanovic96 / Getty Images Hungary

Tünetek

A szívelégtelenségben szenvedő betegek izmainak vérellátása elégtelen, csökken a terhelhetőségük, ezért már kisebb fizikai aktivitástól is kimerültnek, fáradtnak érzik magukat. Súlyosabb esetben egyéb fontos szervek működése is károsodhat. Jellemző tünet a vizenyőképződés is, amelynek helye és mértéke attól függ, hogy a szív melyik része károsodott. Ha a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, nehézlégzés, fulladás tapasztalható, kezdetben fizikai terheléskor, a betegség előrehaladott szakaszában pedig akár nyugalomban is. A folyadék mennyisége testszerte megnőhet, mivel a szívüregekben és a visszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé préseli a testfolyadékot. Ennek legjellemzőbb tünete a bokatájék duzzanata, de a folyadékpangás következtében megduzzadhat a máj is, és folyadék gyűlhet a hasüregbe is. Súlyos szívelégtelenség esetén gyakran akár életet veszélyeztető szívritmuszavarok jelentkezhetnek.

Diagnózis

Ezek a tünetek felvetik a szívelégtelenség gyanúját, ám a diagnózis felállításához és a kiváltó betegség megállapításához különböző vizsgálatok elvégzése szükséges. A beteg általános vizsgálatán kívül általában mellkasröntgenre, szívultrahang-, EKG- és laboratóriumi vizsgálatokra kerül sor. Ha az orvos szükségesnek látja, további módszereket is alkalmazhat a szívelégtelenség tényének megerősítésére, illetve okának kiderítésére: például a szív koszorúereinek kontrasztanyagos katéteres vizsgálatát vagy CT-t, mágnesesrezonancia-vizsgálatot vagy egyéb diagnosztikai eljárásokat.

„A probléma óriási, a korai felismerés pedig kulcsfontosságú, nemkülönben a szívelégtelenséghez vezető betegségek kezelése. Ilyen a cukorbetegség, a magas vérnyomás, átélt szívinfarktus, koszorúérbetegség. A cél, hogy megelőzzük az állapot romlását és az ezzel együtt járó súlyos következményeket, hiszen ma már valóban hatékony kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre” – hívja fel a figyelmet dr. Habon Tamás kardiológus.

Megfelelő gondozással a szívelégtelenséghez vezető kórképeket is jól karban lehet tartani, ha nem tesszük, akkor viszont többszörösére nő a betegség kialakulásának az esélye. Összetett betegségről van szó, amelynél nagyon fontos a terápia jó megválasztása. A korai felismerés jelentősen javítja nemcsak az életminőséget, de a hosszú távú túlélési esélyeket is. Ma ugyanis olyan hatékony gyógyszereink és eszközeink vannak, speciális pacemakerek, szívtámogató eszközök, amelynek köszönhetően egy szívelégtelenséggel diagnosztizált beteg akár még 10-15 évet is élhet. Végső esetben pedig a szívtranszplantáció is megoldást jelenthet. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a betegek tudják, mi mindenre kell figyelni.

Mustra