szépirodalom 3 - Dívány

Alig egy éve robbant be az amerikai sikerlisták élére a sztárokról írt humoros cikkeiről ismert újságíró, Taffy Brodesser-Akner első regénye, amely pár hete magyarul is megjelent a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatában, Kepes János fordításában. A Fleishman bajban van eddig csupa pozitív kritikát kapott olyan nagynevű lapoktól, mint a Guardian, a New York Times vagy a Washington Post. Mit tud a könyv, amivel mindezt kiérdemelte?

„Körülbelül három nagyregényre elegendő élményt” gyűjtött másfél év alatt a Hős utcai szegregátumban, mégis „vékonyka”, ám annál fontosabb verseskötettel jelentkezik a Margó fesztiválon Erdős Virág. A József Attila-díjas költő rengeteg portréfotót is készített az ott élőkről, amelyek a családok hűtőjén talán mindmáig megtalálhatók, de a Hősöm című könyvbe nem kerültek be. Hogyan éri el mégis a kötet, hogy ennyire mély és sokszor felkavaró benyomásokat szerezhetünk a lakók életéről anélkül, hogy látnánk az arcukat? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elmondta, miért lényeges az önkontroll, ha nálunk kiszolgáltatottabb emberek felé fordulunk.

A június 3-án kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon mutatja be első novelláskötetét a költészetéről, színdarabfordításairól és nyelvészeti munkásságáról ismert Nádasdy Ádám. A szakállas Neptun főhősei egytől egyig meleg férfiak: teljesen átlagos emberek, akik az előítéletek miatt mégis rendkívüli helyzetekben találják magukat. Hogyan boldogulnak a ’60-as, ’70-es, ’80-as években, amikor gyakran „csak egy villanásnyi szájösszeérintés lehet a csók, előrehajolva, mintha egymás cipőfűzőjét akarnák megkötni”? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elárulta, hogy a direkt pátosz helyett miért a humor és a sok párbeszéd jellemző a szövegeire.

„A hangyák társadalma 50 millió éve nem változott. Ha ezt egyszer létrehozzuk, a miénk se fog többet. Kérdés, hogy ez fog-e megtörténni” – veti fel Dragomán György, aki a múlt tanévet a tudomány szigetén töltötte egy német kutatóintézet meghívására. Milyen hazatérni egy utópiából? Interjú a József Attila-díjas íróval sötét diktatúrákról, fényes jövőkről és a céklával folytatott kísérleteiről.

Nem lehet akármikor az udvaron tenni-venni. Hiába rügyeznek odakint a fák, hiába van először jó idő a téli hónapok után. „Nagypénteken nem illik kertészkedni.” Mit szólnának a szomszédok? Ez a családjában elhangzott mondat ihlette Czakó Zsófia bemutatkozó prózakötetének címét. A szerzővel narancslés hittanórákról, árnyékokból összeálló orosz tankokról és félig ismert nagyszülőkről beszélgettünk, no meg a jó öreg megfelelési kényszerről, amit, hiába nő fel közben, akkor sem képes a szülővárosában hagyni az ember.

Ajánlónkba éppúgy válogattunk szépirodalmi sikerkönyvekből, mint pszichológiai fejtegetésekből, önéletrajzi ihletésű regényekből, vagy a hazai aktualitásokra, nemzetközi tendenciákra reflektáló társadalomtudományi művekből. Nagyot merítettünk.

A Svéd Akadémia még mindig az M betűnél tart, Patrick Modianót az emlékezés művészetéért tüntették ki irodalmi Nobellel.

A magyarok után körülnéztünk a külföldi szerzők közt is: négy olyan, friss megjelenésű művet ajánlunk, amikkel nem lő mellé, ha ajándékot keres, és amiket aztán érdemes gyorsan vissza is kölcsönözni a megajándékozottól.

Cserna-Szabó András új, Sömmi című könyve kapcsán mesélt arról, hogy Rózsa Sándor valójában a jó jedi akart lenni, vagy hogy hogyan élhet valaki meg a szenvedélyéből, ha az az irodalom. Meg a pacal.

​