Emberi sorsok ábrázolásáért kapott Nobelt Patrick Modiano

Olvasási idő kb. 2 perc

A Svéd Akadémia még mindig az M betűnél tart, Patrick Modianót az emlékezés művészetéért tüntették ki irodalmi Nobellel.

Úgy fest, a Svéd Akadémia még mindig az ABC M betűjénél tart (sajnos még mindig nem Nádasnál), tavaly ugyanis Alice Munrónak, idén pedig a közel hetvenéves Patrick Modianónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, közölte a hírt az MTI. A testület indoklása szerint a 69 éves francia írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Művei tömörségükről és filozófiai mélységükről ismertek.

Fotó: Marc Piasecki / Europress / Getty

A francia szerző holland, illetve olaszországi zsidó szülők gyermekeként született 1945-ben Franciaországban. Érettségi után rögtön tudta, hogy mit is akar az élettől, nem tanult tovább, hanem írni kezdett, és 1968-ban meg is jelent első regénye, a La Place de l’Étoile. A vonatkozó Wikipédia szócikk szerint Modiano figyelme eleinte két fő témára irányult: az egyik az önazonosság keresése, a káosz megértésének lehetetlensége és a társadalom változásai. Mint írják, ebből fakad, „hogy az elbeszélőt majdnem mindig megfigyelőként ábrázolja, aki magyarázatot próbál találni az előtte feltáruló eseményekre és aki ezután a részletekből fel tudja építeni saját öntudatát, meg tudja határozni saját magát. Néha Modiano az emlékek mesteri felkutatójaként mutatkozik, felfedi az először jelentéktelennek tűnő részleteket is azért, hogy összefűzze a saját magával kapcsolatos információkat. A detektív és a történész keveredik néha benne. A másik fő témája a német megszállásra vonatkozik. Jóllehet mivel ő csak 1945-ben született, nem ismerhette személyesen azt az időszakot, mégis szünet nélkül a szülei életének körberajzolására törekszik." 

Modianónak eddig négy írása jelent meg magyarul: a Sötét boltok utcája (1980), az Augusztusi vasárnapok (1996), a Dora Bruder (2006) és A Kis Bizsu (2014). Rőhrig Eszter, Modiano fordítója és kutatója a Könyvesblognak kiváló humanista íróként jellemezte Modianót, aki szerinte nagyon megérdemelte a díjat. 

Francia írók közül amúgy legutóbb – 2008-ban – Jean-Marie Gustave Le Clézio részesült a díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (272 millió forint) is jár.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.