Hiába telt a hétvége pihenéssel, baráti programokkal vagy családi feltöltődéssel, vasárnap estére sokakban mégis megjelenik a szorongás, mert már a hétfő reggel gondolata árnyékolja be a hangulatukat.
Az expozíciós terápiát olyan félelmek ellen alkalmazzák sikeresen, amelyek látszólag túlnőnek rajtunk. „Nézz szembe vele!” – ismerős a mondat?
Gyakran halljuk és sokszor tévesen használjuk az idegösszeomlás kifejezést. Nem azonos a „tele a hócipőm” metaforával.
Sosem elég jó az a munka, amit elvégeztél? Nem okoz örömöt a siker, mert lehetett volna több is? Amikor más végre megpihen, te még „csak egy kicsit” dolgozol tovább? Valami hajt, mindig csak hajt belülről? Lehet, hogy te is a teljesítményszorongók táborát erősíted.
Egy walesi tinédzser által fejlesztett, kiterjesztett valóságot használó mobilalkalmazás új reményt jelenthet a szorongással küzdő fiatalok számára. A játékos és interaktív technológiát már több iskolában tesztelik, és az első eredmények szerint hatékonyan segít csökkenteni a szorongást és erősíti a társas kapcsolatokat.
A kezdeti motiváció idővel megszállottsággá válhat a mindent tudó sportkiegészítő hatására, és már a testünk jelzéseire sem figyelünk.
Vitathatatlan tény, hogy az elsőszülöttek mindig nagyobb figyelmet kapnak, mint a család többi gyermeke. Van azonban egy óriási hátránya is az elsőségnek. A kutatók meglepő kapcsolatot találtak a születési sorrend és egy gyakori mentális probléma között.
Ha már felmerült benned a gyanú, hogy túl sokat szorongsz, és lehetséges, hogy érdemes lenne segítséget kérned egy szakembertől emiatt, talán egy kutatás 10-es rémálomlistája segíthet abban, hogy megadja a kezdőlökést. A szorongásos zavarral élők ugyanis meglepően hasonló rémálmokkal küzdenek.
Csütörtökön több mint 300 iskolában zavarta meg bombariadó a tanítást: az, hogy ugyanabban az időben ilyen sok intézmény kapja meg ugyanazt a fenyegetést, példátlan, megdöbbentő, ijesztő – és kétségek tömegét ébreszti minden szülőben.
A kutatók kapcsolatot találtak az intelligenciahányados és egy zenei műfaj közt: úgy tűnik, instrumentális zenét a magasabb IQ-val rendelkező emberek hallgatják inkább.
Érezted már úgy, mintha valaki más fájdalmát cipelnéd a válladon? Amikor egy tragikus híradást látsz a tévében, vagy egy megrázó filmet nézel, érzed, hogy valami nyomot hagy benned? Sokkal többen tapasztalják ezt, mint hinnénk. A szakértők ezt a jelenséget „vicarious traumának”, vagyis másodlagos traumás stressznek nevezik.
„Beszélhetünk?” – csupán egy ártatlan szó, kérdés, mégis ez lehet az egyik legártalmasabb üzenet azok számára, akik eleve hajlamosak a szorongásra. Szakértők árulják el, hogy miért, ahogyan azt is megtudhatod, hogyan tehetjük fel ugyanezt a kérdést kíméletesebben.
