Csodával határos módon menekült meg a biztos haláltól a férfi, aki botrányos magaviselete miatt éppen a rácsok mögött ült, amikor városát elöntötte a vulkanikus gáz és hamu árja – Ludger Sylbarist azóta is a világ legszerencsésebb rabjának nevezik.
A Fénnyel írt történelem múlt heti cikkében a második világháború egyik leghíresebb fotójával, a berlini Reichstag épületére vörös zászlót kifüggesztő szovjet katonák fényképével foglalkoztunk, most pedig megvizsgáljuk a kép „párdarabját”, a csillagos-sávos zászlót a japánoktól visszafoglalt Ivo Dzsima szigetén felállító amerikai katonákról készült híres felvételt, amely Pulitzer-díjat hozott alkotójának. Vajon szovjet kollégájához hasonlóan az amerikai fotós is csalt, és beállított, sőt, utólag manipulált képpel nyűgözte le a világot?
Nem újdonság, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabban veszélyezteti bolygónk, pontosabban az emberiség jövőjét. Brit szakemberek már arra keresik a választ, hogy vajon mely országokba érdemes menekülni, hogy a legnagyobb eséllyel éljük túl a katasztrófát?
Amerika és Anglia viszonya nem volt mindig ilyen békés, mint manapság: az 1700–1800-as években kemény harcot vívtak az Államok területéért. Az 1783-as párizsi békeszerződés ugyan kimondta, hogy „Amerika az amerikaiaké”, de így is maradtak vitás területek, amelyekre mindkét fél igényt tartott. Ebbe a feszült helyzetbe sétált bele egy éhes disznó.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget egy hatalmas, műanyag tárgyakból álló szemétkupac, ami folyamatosan sodródik az óceán áramlataival. Ékes bizonyítéka annak, milyen sok műanyaggal szennyezzük a környezetünket.
Charles Darwin az egész világot felforgatta, amikor előállt evolúciós elméletével. De pontosan milyen élmények hatására fogalmazódott meg benne a könyv anyaga? Mit látott a Galápagos-szigeteken?
Az nem kérdés, hogy földünk, lakóhelyünk bajban van. Nem tudjuk, képesek vagyunk-e időben cselekedni ahhoz, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát, vagy a legtöbb embernek menekülnie kell. Annyi bizonyos, hogy már most látszik: vannak olyan helyek bolygónkon, ahol nagyobb eséllyel éljük túl a viszontagságokat.
A Sziget talán leglátványosabb produkciója évről évre a Nagy Utcaszínház, illetve a fesztiválon a legváratlanabb helyeken felbukkanó rengeteg sétáló utcaszínház. De pontosan mire számíthatunk idén?
Nem áll meg az élet azután sem, hogy megszületnek a gyerekek, és ezt jól tudják a Sziget Fesztivál szervezői is, ezért a korábbi évekhez hasonlóan idén is rengeteg programmal várják a családokat.
A Sziget két éve hirdette meg a „Love Revolution” kampányt, zászlajára tűzve a fenntarthatóság fontosságát, az emberi jogokat, elítélve a háborút és a fegyverkezést, szót emelve a bőrszín, vallás vagy akár nemi identitás miatti kirekesztés ellen.
Van a Szigeten egy kalandpark, ahol egy kicsit minden és mindenki más. Mégis órákat tudsz eltölteni, miközben rengeteget tanulsz, és a saját bőrödön tapasztalod meg, miért is fontos például az akadálymentesítés.
Évek óta divat a fesztiválokon az overall, úgyhogy most feltettük a kérdés, ami mindenkit foglalkoztat, csak senki nem meri neki szegezni az embereknek.
