A természetbe történő kimozdulás testileg és lelkileg is megerősít. Többször írtunk már arról, hogy edzettségünkhöz, szervezetünk optimális működéséhez milyen mértékben tud hozzájárulni a szabadtéri séta, túrázás vagy egyéb mozgás. Most azt is összeszedtük, milyen hatással van az agyra és a mentális egészségünkre.
Ugyan már, nekünk is elsőre összejött, ne aggódj! Semmi baj, majd a következő hónapban gyakrabban szeretkeztek. Örülj neki, legalább nem lóg rajtad máris egy gyerek, én is megőrülök tőle! Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal tulajdonképpen csak a kést forgatod annak a nőnek a szívében, akinek még nincs gyereke.
Legyen szó munkahelyi nehézségek, párkapcsolati vagy családi konfliktusok okozta stresszről, az állandó idegeskedés sem a fizikai egészségünkre, sem a mentális jóllétünkre, sem az érzelmi világunkra nincs jó hatással. Mit tehetsz annak érdekében, hogy hatékonyabban kezeld a stresszhelyzeteket a mindennapokban? Segítünk!
Tudtad, hogy az izomfájdalmaknak, sőt -sérüléseknek is köze lehet a stresszhez? Elmondjuk, mi az összefüggés, és tippeket adunk, mit tehetsz ellene.
Nem kérdés, hogy a 2020-as év még több aggódnivalót hozott magával, sokan úgy érezhetik, állandó riadókészültségben élnek, elfáradtak, elegük van. Őket próbálják sokan megnyugtatni különböző praktikákkal, pedig nem biztos, hogy a vágyott boldogsághoz a félelemérzet figyelmen kívül hagyásán át vezet az út.
Te mennyire vagy magabiztos azzal kapcsolatban, hogy az életedet a neked tetsző irányba tudod terelni, hogy kézben tudod tartani a veled történő dolgokat? Ebből a kérdésből indult ki Julian Rotter amerikai pszichológus, amikor megalkotta kontrollhely-elméletét, mely szerint életfelfogásuk módja szerint az emberek alapvetően két típusba sorolhatók: vannak, akik azt gondolják, csak maguknak köszönhetik azt, ami velük történik, és vannak, akik fatalista módjára azt hiszik, hogy sorsuk eleve elrendeltetett.
Az ember néha csinál olyan dolgokat, amik mintha ösztönösen jönnének, de látszólag semmi értelmük vagy funkciójuk nincsen. Idetartozik a viszketésen kívül eső fejvakarás is.
Meglepő eredmény született a felmérésben, ahol az emberek stressz-szintjét vizsgálták Európa-szerte.
Még mindig küzdünk vele, és őszintén szólva nehéz megállapítani, ki áll nyerésre: a vírus vagy az ember. A kórokozó ráadásul nem csak akkor van ránk hatással, ha már bejutott a szervezetünkbe.
Miért van az, hogy nehezen viseljük a munkatársainkat? Egyáltalán lehet ebben általánosítani, másokkal is így van? És mit lehet ezzel a helyzettel kezdeni? Ma erről kérdeztük pszichológus szakértőinket.
A párkapcsolatok dinamikáját és a felnőttkori kötődési stílusokat vizsgáló olasz kutatócsoport meglátása szerint nem pusztán a korai szülő-gyermek viszonyban kell keresni a vissza-visszatérő párkapcsolati problémák gyökerét.
Ezekben a vészterhes, járvánnyal és más nehézségekkel tűzdelt időkben minden okod megvan rá, hogy az átlagosnál stresszesebb legyél, de ha odafigyelsz az étrendedre, sokat tehetsz azért, hogy visszaállítsd az egyensúlyt.
