Mindannyiunk életében vannak időszakok, amikor meg kell húzni azt a bizonyos nadrágszíjat. Ezekben az élethelyzetekben elengedhetetlen, hogy kompromisszumokat kössünk – akár épp önmagunkkal. Nagyon kevés szülő tanítja pénzügyi tudatosságra a gyerekét, ezért rengeteg olyan felnőtt van, akinek észrevétlenül folyik ki a keze közül a pénz.
Előfordul, hogy új kapcsolatodban nem mondasz el mindent a másiknak? Esetleg füllentesz egy-két dologról, amit kellemetlennek érzel? Nos, nem vagy egyedül – és ez nem csak az érzelmekkel vagy az exekkel kapcsolatban van így. Sokan anyagi helyzetüket állítják be a valósnál rózsásabbnak, és nagyon gyakran eltitkolják a társuk elől, mennyi adósságuk van.
Van egy olyan városi legenda, miszerint a tapasztalt szerencsejátékosok tudják, melyik nyerőgépből lehet nagyot kaszálni. Egy friss kutatás szerint viszont ennek semmi alapja nincs. Nem a megérzésben kell keresni a kulcsot.
„Heti kérdés”-sorozatunkban nemrég körbejártuk, milyen tényezők mentén döntenek a párok arról, hogy közösen vagy elkülönítve gazdálkodnak-e bevételeikből. Cikkünkben most annak nézünk utána, mire kell figyelniük azoknak, akik úgy döntenek, összeteszik, amijük van.
Közös lónak túros a háta, szokták mondani, és tényleg van néhány olyan dolog, amiben nem feltétlenül jó közösködni. De ide tartoznak-e az anyagiak? Tegyük össze, amink van már a kapcsolat elején, vagy maradjunk pénzügyileg függetlenek, még ha közös gyerekeink vannak is?
Ha csökkenteni szeretnéd a kiadásaidat, mutatjuk, merre kezdj el keresni, mikor a felesleges költéseidet gondolod át.
Egyre több kínai fiatal megy bele abba, hogy hitelfedezetként meztelen képet küld magáról.
Elkezdődött az iskola, sok középiskolás vagy felsőoktatásban tanuló diák most kezdte meg tanulmányait a szülőktől távol, új városban. Hogyan lehet ezt a fajta önállósodást a legkevesebb pénzből megúszni?
Nyaralás alatt sem mindegy, hogy mennyi pénz van nálad, és milyen kártyát viszel magaddal, és mit kezdesz az otthoni csekkekkel.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint egy átlagos magyar háztartás kiadásainak mintegy 60 százalékát a kaja, a rezsi és a közlekedés emészti fel, a maradék 40 százalék pedig gyakran mobil- és tévévásárlásra, illetve internet-előfizetésre megy el.
Amikor a biztostó sem tudja megmondani, hogy mégis mink kössek legközelebb biztosítást.
Nőttek tavaly a reálbérek, a fizetésünk legnagyobb része azonban még mindig elmegy az alapvető szükségletek kielégítésére. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy akkor mennyiből lehet megélni?, hová folyik el a pénz?, és egyáltalán: mire költenek a magyar emberek a legtöbbet?
