pénz 29 - Dívány

Napjainkban komoly társadalmi megszállottság figyelhető meg a boldogsággal kapcsolatban. A jelenséget részben meglovagolja, részben gerjeszti a kapitalizmus, amely azt ígéri, hogy gyanús szolgáltatások, gyógyító kristályok, instant tanácsok megvásárlásával is közelebb juthatunk a vágyott célhoz. Annak ellenére, hogy annyit hajszoljuk, mégis keveset tudunk a boldogságról. Ha többet tudnánk róla, talán nem is üldöznénk ennyire.

Magyarországon a legtöbben egyszerűen nem foglalkoznak a gyerekük pénzügyi nevelésével, a tudatosság kialakításával. A szülők azért nem, mert egy sor tényezőt ők sem értenek, a tanárok pedig azért, mert ez nem része a tananyagnak.

Akik tényleg tudnak a pénzzel bánni és ennek köszönhetően sikeresek anyagilag, sohasem a mennyiségre, hanem inkább a minőségre utaznak, és felesleges költekezés helyett inkább tudatos stratégiával fognak neki a vásárlásnak.

A boldogságnak nem kell feltétlenül mulandónak lennie. Nem azt mondom, hogy az idilli állapot örökké tart, és azt sem, hogy mindez csak pénz kérdése. Mégis van, amikor az anyagi helyzeted is hozzájárulhat az elégedettségedhez.

Ahány ház, annyi szokás, tartja a mondás. És nincs ez másként a pénzügyi terhek megosztásával sem. Voltam már olyan kapcsolatban, amiben anyagilag teljesen ki voltam szolgáltatva a páromnak, később pedig olyanban is, amiben minden pénzügyi teher rám hárult. Egyik sem volt ideális, sőt. De sokat tanultam belőlük.

Hirtelen össze sem tudod számolni, hány embernek kellene még ajándékot venned az ünnepekre? Lövésed sincs, minek örülne az anyósod vagy a sógorod? Szinte látod a fintort némelyik családtagod arcán, ahogy bontogatja a csomagját? Karácsony közeledtével sokunk számára stresszt jelent az ajándékok beszerzése, pedig mindannyian ismerjük a mondást: jobb adni, mint kapni. Az alábbiakból kiderül, hogy ez pszichológiai szempontból azért mégsem ennyire egyszerű.

Mary Ellen Pleasant harmincmillió dollárt keresett teljesen legálisan az ingatlanüzleteivel, ám a fehérek uralta sajtó nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy afroamerikai nők is elérhetnek sikereket. Ezért bordélyházak üzemeltetőjeként vagy gonosz varázslónőként hivatkoztak rá, és egész életében „mammy”-nek gúnyolták.

A hónap végén mindig döbbenten veszed észre, hogy alig maradt valami pénzed? Hiába próbáltál félrerakni, ismét megszállott vásárlási láz vett erőt rajtad? A japán spórolási technika, a kakeibo nagyon egyszerű, de hatásos módszer, mellyel alapvetően megváltoztathatod a pénzhez való hozzáállásodat.

Dolgozni – néhány különleges kivételtől eltekintve – mindenkinek muszáj. Nemcsak azért, mert a munkánkért anyagi ellenszolgáltatást kapunk, ami nélkül nem tudnánk fenntartani magunkat, de azért is, mert a munka kitölti az ember életét, és jó esetben értelmet is ad a mindennapoknak.

Ki vagy égve, mert folyton túlóráznod kell? Stresszelsz, mert az állandó munka ellenére így is a létbizonytalanság peremén táncolsz, hónapról hónapra élsz, de soha egy petákot sem tudsz félretenni? Időnként elönt a szorongás, mert itt a klímakatasztrófa, és az ország vezetése a füle botját se mozgatja? Sebaj, csak meditálj, mintha nem lenne holnap.

A sugar kapcsolatok jelensége évszázadok óta létezik, de mivel ma már többen vállalják nyíltan, nagyobb figyelmet kap. A sugar daddy (vagy sugar mommy) olyan középkorú vagy idősebb férfi (vagy nő), aki magas anyagi és társadalmi státusszal rendelkezik, és anyagi biztonságért cserébe állandó kapcsolatot keres fiatal, gyakran egyetemista lánnyal (fiúval). De vajon mi jár egy sugar daddy fejében? Miért dönt úgy valaki, hogy ilyesmire adja a fejét?

Minél előbb vezetjük be a gyereket a pénz világába, annál könnyebb dolga lesz később, amikor önállóan kell felelős döntéseket hoznia. A nagy kérdés ezért nem az, hogy minek, hanem az, hogy hogyan. Mit tehetünk, ha szeretnénk arra nevelni a gyerkőcöt, hogy tudatosan bánjon az erőforrásokkal? Hasznos tippek a szakembertől tanácstalan szülőknek és pedagógusoknak.