Hivatalosan is kiderült végre, hogy mire mennyit költünk.

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nőttek tavaly a reálbérek, a fizetésünk legnagyobb része azonban még mindig elmegy az alapvető szükségletek kielégítésére. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy akkor mennyiből lehet megélni?, hová folyik el a pénz?, és egyáltalán: mire költenek a magyar emberek a legtöbbet?

Leginkább, úgy tűnik, kajára, rezsire és közlekedésre. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint egy átlagos magyar háztartás kiadásainak mintegy hatvan százaléka folyik el ugyanis ezekre a költségekre. A maradék negyvenet pedig leginkább tévére, netre, telefonra költjük, de a gyógyszerekre és a szórakozásra is elkülönítünk úgy négyezer forintot - átlagosan, fejenként.

Ehess, ihass, ölelhess, alhass!

Élelmiszerre, amibe az alkoholos italok természetesen nem számítanak bele, a kiadások több mint negyede ment el tavaly - leginkább húsra, pékárura és tejtermékekre. Ami a húsfogyasztást illeti, 2017-ben valamivel szívesebben vettünk sertést, mint baromfit, a kettőre együtt sem költöttünk azonban annyit, amennyit az "egyéb hús és hústermékek" kategóriára, vagyis felvágottakra, virslire, esetleg marhahúsra. A fejenként átlagosan 20563 forintból (ennyit költöttünk havonta élelmiszerre) 3304-et fordítottunk pékárukra, tejtermékekre - a tejet és a sajtokat is ideértve - pedig 3037-et hagytunk a kasszáknál. A további költekezési sorrend pedig: Zöldségek (2449 forint), Gyümölcsök (1607), Cukor és édességek (1382), Zsiradékok (918), Tojás (466), Hal (260).

Ami a lakásfenntartás költségeit illeti, fűteni volt tavaly a legdrágább: a teljes rezsikeret több mint 43 százaléka ment el gázra, szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokra, illetve távhőre, és akkor az elektromos fűtési rendszerek még nincsenek is a képletben. A rezsiköltségnek persze így is átlagosan az ötödét teszi ki a villanyszámla, míg a többi tétel (víz- és csatornadíj, szemétszállítás, közös költség, felújítás és karbantartás, lakbér) összesen is csak az átlagos magyar háztartás egy főre jutó rezsiköltségének 36 százalékát teszik ki.

A fejenként a közlekedésre költött 8984 forint legnagyobb részét, nagyjából 70 százalékát a benzinkutakon hagyjuk, így átlagosan 2775 forintot fizetünk ki tömegközlekedésre.

Kiderült, hogy mire mennyit költünk.
Fotó: Shutterstock

Mennyit költünk az egészségünkre?

Ami pedig az egészségügyi kiadásokat illeti, erre 3874 forintot költ egy átlagos magyar. Ennek mintegy hatvan százaléka megy el gyógyszerekre, egy további 16 százalék vitaminokra és más gyógyhatású készítményekre, kerekítve 9-9 százalék pedig orvosi és fogorvosi ellátásra, valamint szemüvegre, hallókészülékre. Paraszolvenciára az egészségügyi kiadások 4 százalékát költjük, így havonta fejenként átlagosan 155 forintot csúsztatunk a borítékba - 9797561 fős lakossággal számolva ez azért nem olyan kevés: éves szinten mintegy 18 milliárd forintról van ugyanis szó.

A tavalyi évben egészen sokat, reálértéken több mint 5 százalékot növekedtek egyébként a fogyasztási kiadások, melyet az átlagos keresetek növekedése is elősegített. Elsősorban utazásra, vendéglátásra és lakberendezésre költöttünk szívesebben tavaly, mint egy évvel korábban.

Ha többet szeretnél tudni a pénzügyi tudatosságról vagy jól jönne pár tipp a megtakarítások növelésére, olvasd el további cikkeinket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Terebélyes Tibor
Terebélyes Tibor
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.