Ha szeretünk valakit, akkor nem csak és nem is elsősorban a külseje miatt fog el bennünket a legszebb érzés és bár a párválasztásban nagyon is fontos tényező a külső, egy mély, tartalmas emberi kapcsolattól azt várjuk, hogy ne zavarják meg ilyen földi hívságok. Csak aztán mégis van olyan, hogy megzavarják.
Bárki könnyen belecsúszhat abba a hibába, hogy a kapcsolat elején tesztelgeti a másikat. Nem rosszindulatból persze, sokkal inkább kíváncsiságból és bizonytalanságból.
„Ki fog könyvekről beszélgetni, amíg tart a koronavírus?” – eleveníti fel tavasszal érzett félelmét Bakos Gyöngyi, akinek pár hónapos halasztás után végül idén szeptemberben jelent meg az első kötete. A Nyolcszáz utca gyalog figyelemreméltó szerzői indulás, ráadásul a regény a kényszerű otthon maradás idején is folyamatos mozgásban tartja olvasóit. Három szerelmi történeten és megannyi európai nagyvároson keresztül kísérhetjük el a főszereplőt, a fiatal filmkritikusnőt, aki sehol sem időzik túl hosszan ahhoz, hogy unatkozni kezdjünk. Interjú kopogó mondatokról, Ingmar Bergmanról és a szex hétköznapi természetességéről.
Az egyedülálló emberek sokkal teljesebb és boldogabb életet élnek, mint ahogy azt a megszállott társkeresők gondolnák.
A gaslighting kifejlett, durván alkalmazott formájában az egyik legkegyetlenebb érzelmi bántalmazási mód. Ugyanakkor ez is apró dolgokkal, kis szófordulatokkal, a normálisba még teljesen beleférő viszonyulásokkal indul. Ha észrevesszük, hogy mik a gaslighting felé vezető kommunikáció első jelei, könnyebben megállíthatjuk a dolgot. Mindkét oldalon.
Ami a felszínen korrekt kommunikációnak tűnik, sokszor valójában nem az. A passzív-agresszív ember kerüli a nyílt konfrontációt, inkább rejtett eszközökkel akar irányítani. Bűntudatkeltéssel, provokációval, intrikákkal. Hogyan alakul ki a passzív-agresszív önérvényésítés, és mit tehetsz ellene?
Sokféle titkos ügynök létezik a világon: legtöbbjük a hazáját vagy a megbízóját képviseli ésszel, fegyverrel, erővel. Japánban azonban a wakaresaseyák a kapcsolatokat ítélik halálra, majd végzik ki. De kinek áll ez érdekében?
A boldog párkapcsolathoz nem árt ismernünk, milyen szeretetkifejezésre fogékony a másik.
Ha a lehetőségeket is meglátod ahelyett, hogy csakis a listádat figyelnéd, sokkal esélyesebb, hogy megtalálod az igazit. Pontosabban az egyik lehetséges igazit.
A párkapcsolatok dinamikáját és a felnőttkori kötődési stílusokat vizsgáló olasz kutatócsoport meglátása szerint nem pusztán a korai szülő-gyermek viszonyban kell keresni a vissza-visszatérő párkapcsolati problémák gyökerét.
Egy „pusztán" verbális és érzelmi bántalmazásnak kitett partner sérülései sokszor jó ideig láthatatlanok maradnak, nem árt tehát tisztában lenni azzal, milyen első látásra korántsem egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy valaki ilyen kapcsolatban él.
Egyáltalán az én dolgom kezdeni ezzel bármit, vagy a páromnak kellene máshogy viselkednie? Pszichológus szakértőinket kérdeztük.
