Kutatók a családon belüli erőszak egyik igen elhanyagolt, ám nagyon gyakori formájával foglalkoztak: mit lehet tenni, egyáltalán közbe kell-e avatkozni, ha a testvérek bántják egymást?
Nos, az a helyzet, hogy azok az emberek, akik gazdag családból származnak, sokkal nagyobb valószínűséggel kötnek ki jól fizető, menő állásokban, mint anyagilag kevésbé szerencsés társaik.
Friss kutatások eredményei szerint nagyobb az étkezési zavarok kialakulásának kockázata a nőknél, ha a partnerük rendszeresen néz pornót.
Kutatások igazolták, hogy a kapcsolataink minősége sokkal fontosabb, mint az, hogy mekkora társaságban mozgunk. A mentális jóllét és a stabilitás ugyanis minőségi és nem mennyiségi kérdés.
Az öröklés/környezet vita évszázados. A kérdés az: vajon az, hogy milyen ember lesz belőlünk, okosak, sikeresek, netán pszichiátriai betegek leszünk-e, azon múlik, hogy mit sorsoltak nekünk a génlottón, vagy inkább azon, hogy milyen környezetben nevelkedtünk, hogyan bántak velünk gyerekkorunkban. Robert Plomin viselkedésgenetikus most erős állításokat tesz a gének javára.
Az anya-lány kapcsolatok trükkösek. Amíg gyerek a lány, addig is lehetnek benne kihívások, mint minden szülőségben, de felnőttként jó kapcsolatban maradni a lányunkkal/anyánkkal, igazi művészet.
Igaz, az idő a segítségünkre van, de ha passzívan csak erre bízzuk magunkat, nem leszünk sokkal jobban.
A kíváncsiság a tanulás, a felfedezés, a teljesítmény motorja. Ám ellenállhatatlan hatalma időnként rossz útra viszi az embert: kinyitjuk Pandóra szelencéjét, tiltás ellenére szakítunk a tudás fájáról, beleolvasunk egymás üzeneteibe. Hasonló agyi folyamatok játszódnak le, amikor egy új információra, mint amikor egy finom falatra vagyunk éhesek?
A megbánástól való félelem miatt nemcsak a rossz kapcsolatokban ragadhatunk bent, de a nyomasztó munkahelyről is nehezebben dobbantunk, és az is nagyobb kihívást jelent, hogy a rossz szokásainkon változtassunk.
Az érzelmi bántalmazást nem az adott helyzet szüli. Hiába próbálunk a bántalmazó kedvére tenni, megváltozni, remélve, hogy akkor majd abbahagyja. Az érzelmi bántalmazás egy beépült viselkedésforma. A szokást kell felülírni, a reakciómódokat átalakítani ahhoz, hogy meg tudjon változni a bántalmazó.
„Az első csókig és a második pohár borig mindannyian halandók vagyunk” – mondta Eduardo Galeano uruguayi író. Bár az alkohol sok művészt nyomorba döntött, a mámor érzése hasonló a két orális élvezetben. A csókolózás azonban sokáig nem képezte tudományos érdeklődés tárgyát a betegségek terjedését leszámítva, pedig sokkal összetettebb motivációk állnak a hátterében, mint gondolnánk.
Minden apró érzelmet észreveszel a körülötted lévő embereken, és önkéntelenül is mélyen átéled őket? Ki nem állhatod a véres filmeket? Azonnal elárasztva érzed magad egy bevásárlóközpont ingereitől? Ha igen, lehet, hogy te is szuperérzékeny vagy. Most megtudhatod, mit is jelent ez a sajátosság, illetve milyen agyi folyamatok állnak a hátterében.
