Nem véletlenül küzdenek érte annyit a meddő párok: a gyerek egy kis csoda, áldás, ajándék, felfoghatatlan tünemény, aki a fele génkészletünkkel együtt a szívünket is azonnal elrabolja. Ez azonban nem jelent garanciát arra, hogy anyává vagy apává válva azonnal és visszafordíthatatlanul boldogok is leszünk.
A karácsonytól azt várjuk, hogy a reklámokban oly szemléletesen bemutatott béke, meghittség és szeretet automatikusan érkezzen meg az ajándékokkal együtt, és végre ne legyen veszekedés. A valóság azonban cseppet sem mesebeli. Egy olyan családban, ahol konfliktusok lappanganak, elég nagy az esély, hogy azok az ünnepekkor felszínre is törnek, tönkretéve a gyerek újabb karácsonyát. Hogy lehet így élni?
Hallottál már a híres mozis kísérletről? Azok a nézők, akiknek a vásznon csupán egy felfoghatatlanul rövid pillanatig felvillantották egy bizonyos kólamárka fényképét, sokkal nagyobb arányban mentek a szünetben ilyen innivalót vásárolni. Az agyunkba jutó képek ennyire fontosak. És van egy csoport, amelyiknél ez a határ még erősebb: a gyerekek.
Alapvetően idegenkedünk attól, hogy általunk nem teljesen ismert módszerek, irányzatok vagy akár sportágak közel kerüljenek a gyerekeinkhez. A jógával kapcsolatban már oszlanak a tévhitek, de a gyerekmindfulness – stílszerűen szólva – még mindig gyerekcipőben jár.
Melyik gyerek ne könyörgött volna még kutyáért, macskáért, vagy legalább egy icipici tengerimalacért? Ha pedig már van egy, jöhetne még három. Az állatkertek – már amikor nyitva lehetnek – minden alkalommal tömve vannak gyerekekkel. Szakértővel jártunk utána, miért van ez!
Már a homokozóban azt szajkózzuk a gyereknek: ne vedd el kérés nélkül a másét, legyél tekintettel a társaidra, légy kedves, előzékeny, kérj bocsánatot. Van az ilyen viselkedésnek értelme még a 2021-es évben?
Mire van szükség ahhoz, hogy a gyerekedből boldog, egészséges felnőtt cseperedjen? Köteteket lehetne megtölteni a válasszal. Nir Eyal azonban, a Stanford Egyetem tanára, aki a pszichológia, a technológia és az üzleti élet metszéspontjáról oktat, leszűkítette a listát három nagyon fontos összetevőre. Nézzük, mik ezek, és hol találhatók a legnagyobb félreértések szülőberkekben?
Te nem értesz hozzá, inkább add ide! Vigyázz, még bajt csinálsz! Ugyan, fogalmad sincs semmiről! Gyakran ezeket a mondatokat kapják azok az apák, akik ugyan szeretnének részt venni a gyereknevelésben már a baba újszülött korától, mégsem engedik oda őket a kicsihez. Így hogy alakuljon ki az apa-gyerek kapcsolat?
Ne viccelj, nem mondott neked senki ilyet. Túl érzékeny vagy. Túlreagálod a dolgokat. Ha valakitől rendszeresen hallja ezeket, vagy ezekhez hasonlókat, lehetséges, hogy ön is ennek a nárcisztikusok és a pszichopaták által gyakran használt manipulációnak az áldozata. A gaslighting pszichológiája.
Aki állatot kínoz, az előbb-utóbb embert is fog, tartja a mondás. Ráadásul igaz is. Ugyanakkor nem lesz minden gyerek gyilkos, aki valaha állatot bántott. A valószínűsége viszont nő.
Te hogy érzed magad, amikor kiderül, hogy akivel beszélgetsz, az történetesen pszichológus? Felmerül benned, hogy vajon mit gondol rólad? Most is biztos téged elemez ki? Vagy az egész egy nagy humbug, nem is igazi tudomány?
A beszélgetés is egyfajta művészet, legyen szó hétköznapi csevegésről barátok, rokonok vagy munkatársak között, esetleg egy randi vagy állásinterjú során történő ismerkedő szóváltásról. Könnyű hibázni, és még könnyebb elveszíteni beszélgetőpartnered érdeklődését – mutatjuk, mit tegyél, hogy ezt elkerüld.
