Március 15-e alkalmával a magyarok jelentős része piros-fehér-zöld kokárdát tűz a ruhájára, hogy megemlékezzen az 1848-as forradalom hőseiről és eseményeiről – de vajon honnét ered a hazafias jelkép, mit szimbolizál, hogyan került be a magyar köztudatba, és jól vagy rosszul készítjük azt? Ennek jártunk utána.
Magyarországon a középkorban még nem volt jellemző a családnév, ekkor egyelemű személyneveken szólították egymást az emberek, amely neveket teljesen szabályozatlanul adtak egymásnak. A népesség növekedésével viszont a zűrzavar egyre nőtt az azonos nevűek sokadalma miatt. Ki kellett hát találni rá valamit.
Noha nagy költőink gasztronómiai szokásairól elsősorban a bor szeretetére asszociálunk, azért időnként ettek is – most kiderül, hogy mit.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Kened-vágod a magyar irodalmat? A forradalom és szabadságharc ünnepére időzített kvízünkben a márciusi ifjak lánglelkű vezérének életművét vizsgáljuk meg közelebbről: felismered, hogy az idézetek melyik Petőfi-versből származnak?
A Nemzeti dal eredeti szövege nem egészen ugyanaz, mint amit mindannyian ismerünk. A költő sem úszta meg azt, hogy mások beleszóljanak a munkájába.
Nemzeti ünnepünk eseményeit mindannyian ismerjük – vagy mégsem? Teszteld magad, kvízünk március 15. eseményeit veszi górcső alá.
A fotográfiatörténet hajnalán sokakat elbűvölt a fantasztikus új találmány: Petőfi Sándor is szívesen ült modellt egy dagerrotípiához, ennek köszönhető, hogy a leghíresebb magyar költőről nemcsak festmények és rajzolt portrék, de fényképfelvétel is fennmaradt az utókor számára. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi fénnyel rajzolt arcmásáról?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Csapot, papot otthagy, mondjuk arra az emberre, aki mindenről megfeledkezve, dolgát félbehagyva elrohan, meggondolatlanul, búcsú nélkül távozik – de vajon miért pont ezt a két, egymáshoz látszólag nem igazán kapcsolódó „dolgot” hagyja ott az illető?
Szerkesztőségünk egyes tagjai egy kvíz erejéig Petőfi Sándor bőrébe bújtak. Kitalálod, hogy a költő vagy egy újságíró tollából származik-e az idézet?
Szendrey Júliát úgy ismeri az útókor, mint a nemzet költőjének feleségét. Pedig nem sokon múlt, hogy Petőfi mást vegyen el. A költő és Prielle Kornélia ármánnyal, féltékenységgel és félreértésekkel teli kapcsolata úgy indult, akár egy szappanopera.
