A menstruáció része a normális és egészséges életnek, ennek ellenére még mindig világszerte stigmát jelent a menstruáló emberek számára.
Falra ragasztott intim betét, torpedónak használt tampon, gúnyos kuncogás a vécé felől: az általános iskolák felső tagozatától menstruálni kezdő lányok sokféle módon találkoznak a megszégyenítéssel.
Alhasi fájdalmak, kifejezetten fájdalmas menstruáció, görcsök: a laikusok szerint ezek csupán a menstruáció jelei. Amikor a beteg orvoshoz fordul, sajnos sokszor ugyanezt a választ kapja. Épp ezért maradhat rejtve évekig az igazi baj, az endometriózis.
A nőkkel valami megtörténik minden hónapban, de hogy pontosan miből is áll a ciklusuk, milyen az anatómiájuk, milyen nemi szerveik vannak, milyen hormonjaik termelődnek, azt már csak kevesen tudják megmondani. Embereket toborzunk Mars-expedíciókra, felhőkarcolókat építünk, közben pedig meglepően tájékozatlanok vagyunk a saját biológiánkat illetően.
A középkor embere meg volt győződve arról, hogy a menstruáció közvetlen összefüggésben áll a boszorkánysággal. A vérnek misztikus erőt tulajdonítottak, ami gyógyítja a köszvényt és termőbbé teszi a földeket. De ezen azért már túl vagyunk, ugye?
Amikor az osztálytársnőm először menstruált, édesapja egy csokor rózsával állított haza, hogy megünnepeljék a nővé válását. Amikor én kezdtem menstruálni, apukám annyit mondott: „Ilyen dolgokról én nem beszélek.”
Azok az anyukák, akik fel nem ismert szülési fájdalmakkal kerülnek kórházba, általában arra hivatkoznak, hogy mivel menstruáltak, eszükbe sem jutott, hogy esetleg várandósak lennének. Ezek szerint a menzesz és a terhesség nem feltétlenül zárja ki egymást?
Gyakran előfordul, főleg fiatal lányok esetében, hogy nem biztosak abban, vajon normális mennyiségű és erősségű-e a vérzésük. Ez különösen jellemző a menstruáció első néhány évében, amikor bármennyi vérzés túl soknak tűnhet.
Valószínűleg te sem most hallasz először a dologról, sőt könnyen lehet, hogy már meg is tapasztaltad. De ad-e a tudomány bármi magyarázatot arra, ami ilyenkor történik?
A mikvében, a vallásos zsidó asszonyok fürdőjében a nők minden hónapban megszabadulnak a menstruáció tisztátalanságaitól, hogy tökéletesen tiszta testtel készen álljanak arra, hogy a férjüket magukba fogadják.
Száz évvel ezelőtt nem léteztek eldobható termékek, így mondhatjuk, hogy a menstruáció szinte teljesen zero waste volt, beszélni azonban nem lehetett róla. Az üzletekben is arra törekedtek, hogy még az eladó számára se derüljön ki, hogy valaki menstruációs eszközt vásárol.
Hiába élünk modern világban, a női léttel kapcsolatos tabukat máig nem sikerült ledönteni. Melyik tabut övezi titok, mert félünk, ha kiderül, kirekeszthetnek miatta? Melyik taburól nem tudunk beszélni, mert még megfelelő szavaink sincsenek hozzá? Mi az, ami miatt magunkat hibáztatjuk, vagy éppen szégyelljük, és ezért hallgatunk róla?
