Az elmúlt évek viszonylag nyugalmasabb időszaka után 2018-ban megdőlt földünk éves szén-dioxid-kibocsátásának rekordja. A Global Carbon Project (GCP) tudósai által összeállított jelentés szerint az idei évben minden eddiginél magasabb volt a légkörbe juttatott CO2 mennyisége, ami jelentős aggodalomra ad okot, egyben cselekvésre sürget.
Az AsapScience Földdel kapcsolatos érdekességeket és adatokat összegyűjtő videójából az is kiderül, vajon nehezebb lesz-e a Föld a ráépített épületektől.
Az európai gazdaságok kizárólagos célja évtizedek óta a GDP növelése. Azonban a legminimálisabb emelkedésnek is komoly ára van: az ország eladósodik, a természet pusztul, miközben elidegenítő munkákat végzünk rogyásig. Hogyan érhető el jólét a gazdasági növekedés kényszere nélkül? Mit tehetsz azért, hogy jelentéstelibb legyen az életed? Minderről a nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjét, Vincent Liegey-t kérdeztük.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mosó- és mosogatószereket vizsgált meg. Arra keresték a választ, vajon a környezetbarát termékek vannak-e olyan hatékonyak, mint konvencionális társaik.
A nejlonzacskó több mint fél évszázada része mindennapi életünknek, köszönhetően annak, hogy szinte minden bevásárlásnál használjuk, sőt az áruházakban gyakran ingyen kapjuk őket a vásárolt termékek mellé. A szinte azonnal a szemétben landoló, nem lebomló anyagokból készült műanyagszatyrok azonban hihetetlen károkat okoznak környezetünknek, főleg, hogy milliárdnyit dobunk ki nap mint nap, rengeteg ártalmas anyagot juttatva a természetbe. Sokan azonban felvették a harcot a nejlonszatyrok ellen, és – mint egy ausztrál kezdeményezés mutatja – úgy tűnik, küzdelmük eredményes.
Halálra ítéli-e az erdőket a karácsony? Jó lesz-e nekünk a műfenyő? És életben tartható-e földlabdás fa? Kiderítettük.
Az Eurostat felmérése szerint évente kb. 500 kiló szemetet termelünk, és ehhez bizony nem kevéssel járulunk hozzá a karácsonyi időszakban. Mind imádjuk a fa alatt sorakozó, szépen csomagolt ajándékokat, de ha belegondolunk, hogy ezeknek a papíroknak a nagy része hamarosan a (jó esetben szelektív) kukában végzi majd, lehet, hogy átgondoljuk a papírban való dúskálást. Alternatív ötleteket mutatunk!
Egy átlagos napunk során rengeteg műanyaggal találkozunk. Kezdve a kávénkba pottyantott keverőpálcikától és a nylonzacskóban vett uzsonnától, az elvitelre kért ebédünkön és az ásványvizes palackunkon át egészen a tusfürdő dobozáig, vagy a jóganadrágunkig. Nem csoda, hogy a világ óceánjait elárasztja a nehezen lebomló hulladék.
Talán két évtizede még nem gondoltuk volna, hogy a siheder hősszerelmes Jack a világ egyik legbefolyásosabb környezetvédőjévé válik, pedig Leonardo DiCaprio már a 90-es évektől tanulmányozta a klímaváltozást és az óceánok életét. A színész nemrég ünnepelte 44. születésnapját.
Ahogy elkezdenek hullani a falevelek a fákról, úgy árad egyre több kertből elképesztő füstszag. Az avar és a kerti hulladékok elégetése nem csak a környezetre, de az egészségre is káros. Mutatjuk, mennyire.
Ugyan apróságnak tűnik, mégis nagyon sokat tehetünk a Földünkért, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, de azon felül, hogy melyik kukába kerül az üveg, a papír vagy a műanyag, nincs mindig egyszerű dolgunk. Mi komposztálható? Mit nem dobhatunk egyszerűen a szemétbe? Fontos kérdések ezek, amelyeket most megválaszolunk.
Az emberek többsége a lefolyóba vagy a vécébe dobja a használt kontaktlencséjét. És hogy mi lesz belőle? Nem, nem látnak tőle jobban a cápák.
