A #10YearChallenge, amire tényleg érdemes odafigyelni

Az év elején a közösségi média különböző felületeit elárasztották az olyan posztok, amik egy tíz évvel korábbi, és egy jelenlegi képen mutatják be az embert. A kihívás eredetileg poénnak tűnt, de igazából a megosztott képek csak addig voltak mulatságosak, amíg fel nem bukkantak a természetfotók.

Annak ellenére, hogy sokakat felvidít, hogy mennyit változik az ember tíz év alatt, sokkal ijesztőbb, hogy a bolygónk milyen változásokon ment át az elmúlt évtizedben. Ezt a folyamatot mutatta be a Science Alert.

Csak pár év kell a pusztításhoz

A Greenpeace volt az első olyan szervezet, amely a kihívás kapcsán az Amazonas esőerdőt érintő erdőirtásról osztott meg képeket. „Azt, amit a természet több százezer év alatt teremtett, az ember mindössze tíz év alatt pusztítja el” – hívja fel a figyelmet a szervezet.

Nem nehéz ehhez hasonló példákat találni. Az éghajlatváltozástól kezdve a környezetszennyezésen át a különböző fajok kihalásáig számos olyan jelenség van, amely rohamos tempóban változtatta meg a környezetünket az elmúlt tíz év során. És ez a folyamat még korántsem ért véget.

A Nagy-korallzátony például – ugyanúgy, mint az ennél sokkal kisebb zátonyok – szomorú jövőre számíthat. A környezetvédők szerint innen már nincs visszaút, a jelenlegi tudásunk nem alkalmas arra, hogy megmentsék ezt az életközösséget. Egyes becslések szerint 2016-ban a Nagy-korallzátony 93 százalékát érintette a korallfehéredés, amit az óceánok melegedése okoz. Az óceánok felmelegedése pedig nem áll meg, sőt újabb kutatások szerint gyorsabban zajlik, mint jósolták a klímakutatók. Ennek a korallok életére is nagy hatása van: az Éghajlat-változási Kormányközi Testület szerint a tömeges pusztulás már 2040-re bekövetkezik.

Mondjuk, ahhoz, hogy észrevegyük, mi zajlik körülöttünk, nem kell statisztikákra hagyatkoznunk: már szabad szemmel is jól látható a pusztulás.

Túl késő megmenteni a bolygót?

Egyre többet beszélünk az olyan jelenségekről, mint a műanyagszennyezés vagy az éghajlatváltozás, de úgy tűnik, sok esetben már így is későn kapcsoltunk. A Csendes-óceán területén egy 79 000 tonnás, műanyag szemétből keletkezett sziget úszkál. Ez Franciaország területének háromszorosát teszi ki, és minden törekvés ellenére egyre csak növekszik.

Amíg néhány celeb boldogan osztotta meg követőivel, hogy szépségük mit sem változott az elmúlt évtized alatt, mások komolyabb irányba terelték a kihívást, remélve, hogy ezzel növelhetik rajongótáboruk környezettudatosságát.

Leonardo DiCaprio posztjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a sarkkörök az éghajlatváltozás első számú áldozatai. Jelenleg az Antarktisz hatszor annyi jeget veszít, mint négy évtizeddel ezelőtt, és azok a területei is veszélybe kerültek, amelyekről korábban azt gondolták a szakemberek, hogy biztonságban vannak. Az Északi-sarkon hasonló változások tapasztalhatók. 1958 óta a sarki jég vastagsága kétharmadával, míg területe mintegy 2 millió négyzetkilométerrel csökkent.

Nem érdemes a környezetvédőket hibáztatni azért, hogy a szórakoztató céllal induló kihívást komolyabb vizekre terelték, ehelyett próbáljunk az üzenetre koncentrálni. Ha ez sikerül, talán még lesz, amit megmenthetünk a Földből.

Mustra