Nem, nem lesz nehezebb a bolygónk az egyre csak szaporodó emberek és az általuk felhúzott épületek miatt, hisz mindez a Földön található atomokból jön létre. A bolygó össztömegéhez képest még mindig elenyésző, évi 40 000 tonnányi por és aszteroidamaradvány viszont már hizlalja némileg a Földet, amely ennek ellenére folyamatosan veszít a tömegéből.
Engedem, hadd menjen
Ez főleg a rendkívül könnyű és szép lassan elszivárgó hidrogénnek köszönhető, amelyből másodpercenként 3 kilónyi lóg meg. Ez évi 95 000 tonnát jelent. A hidrogén mellett a hélium is elvágyódik: másodpercenként 50 grammnyi választja az atmoszféra helyett az űrt.
Mi van a víz alatt
A bolygó felületének 70 százalékát kitevő óceánok (releváns, mert... abban is van hidrogén) csupán 5 százalékát fedeztük fel egyébként eddig, ami azt jelenti, hogy valószínűleg számos olyan meglepetést tartogat még a legmélyebb pontján a Mount Everestet is simán elnyelő víztömeg, mint a 160-nál is több tojását 53 hónapon keresztül szorongató, és ez alatt az időszak alatt szorgosan éhező mélytengeri polip rekordhosszúságú költési ideje.
A jelenleg 7,6 milliárd lelket számláló emberiség és a talán túlzottan is önfeláldozó polipok viselkedésének tanulmányozásával még mindig csak a felszínt kapargatjuk egyébként, a számtalan furcsa élőlény otthonául szolgáló földkéreg ugyanis csupán a bolygó össztömegének (5,9736·1024 kg) 1 százalékét teszi ki.
A Földünk és a mindenség rejtélyeit fürkészte Stephen Hawking angol elméleti fizikus is, aki azt mondta: „A célom egyszerű: hogy tökéletesen megértsem az univerzumot, hogy miért olyan, amilyen, és egyáltalán, miért létezik”.
