költészet 3 - Dívány

Mi a közös Majkában, Gyurcsány Ferencben és Esterházy Péterben? Például az, hogy mindhármuktól szerepel egy-egy idézet Vida Kamilla első kötetének mottói között. A huszonnégy éves költő friss hang a kortárs irodalomban, kritikus és felforgatóan transzparens. A Konstruktív bizalmatlansági indítvány verseiben bemutatja, hogy a közéleti kérdések és a bibliai sztorik lazán megférnek a trashsel, a Földet benépesítő Berki Krisztiánokkal és Ambrus Attilákkal. A könyvben olyan világ tárul elénk, amelyben még Potter névre rendeljük a pizzát, de már nem hiszünk a hősökben. Csak nézzük az emelvényen Kossuth-nótát éneklő politikusokat. Klímaszorongunk, vakcinairigykedünk. Mi ad biztonságot a fifázáson kívül? És mit tegyünk, ha már a kiábrándulásból is kiábrándultunk?

Gyakran találkozni Mesterházi Mónika nevével. Az ő tolmácsolásában jutnak el hozzánk olyan szerzők művei, mint a sokak által kedvelt Edith Eva Eger és Irvin D. Yalom, a nagyszerű James Baldwin vagy a Nobel-díjas Alice Munro. A műfordítás mellett Mónika kiváló esszéista, József Attila-díjas költő. Közel másfél évtized után, idén áprilisban jelent meg az ötödik verseskötete. A Nem félek rendkívül gazdag gyűjtemény: tizenkét ciklusra tagolva lehet benne olvasni folyópartokról, apró örömforrásokról, legendás nőalakokról, gyászról és hiányról, a rendszerváltás utáni Magyarországról.

Mai kattintásvadászatparódiánk főhőse, Thomas Stearns Eliot 56 éve hunyt el. Halála után teljes életművét második felesége, Valerie gondozta.

Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője Ezra Pound, a modern amerikai líra egyik legkiválóbb, egyben legvitatottabb alakja – utóbbi titulus nem meglepő annak fényében, hogy bőszen dicsőítette Mussolini fasiszta rendszerét, amiért letartóztatták és szülőhazájában elmegyógyintézetbe utalták.

Mit lehet kezdeni laikus olvasóként egy közel 500 soros, gigantikus méretű verssel, az amerikai posztmodern irodalom egyik alapművével? Lehet-e úgy is szeretni a költészetet, hogy sok mindent nem értünk belőle? Jobban megérintenek-e minket az ember nélküli világról szóló víziók most, a klímakatasztrófa korában? Erről kérdeztem a Versum és a 21. Század Kiadó idén ősszel indított új kortárs külföldi líra sorozatának szerkesztőjét, Krusovszky Dénest. A József Attila-díjas költővel Tor Ulvenről és John Ashberyről, ködszurkálásról és a műfordítók védtelenségéről beszélgettünk.

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Tandori Dezső Nagy gombfocikönyvében járunk.

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse a magyar romantika vezéralakja, Vörösmarty Mihály.

Kezdetben legalábbis így alkotott Áprily Lajos költő, mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, aki írói álnevét a maró kritika elkerülése miatt vette fel.

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse a világirodalom egyik legrejtélyesebb géniusza, Arthur Rimbaud.

Mai kattintásvadászat-paródiánk főszereplője Szabó Lőrinc, aki számos versén és műfordításán túl néhány elég fura szerelmi történetet is hátrahagyott.

A IX. kerületi Ráday utcában mindig kellemes végigsétálni anélkül is, hogy tudnánk, ki volt az a bizonyos Ráday, akiről elnevezték. Térfigyelő sorozatunk mai részével ezt a hiányt pótolhatod.

Barna Imre József Attila-díjas műfordítóval beszélgettünk Umberto Ecóról, Bob Dylanről, a fordítás nehézségeiről és a hazai műfordítók helyzetéről.