Április 11-én, József Attila születésének évfordulóján ünnepeljük a magyar költészet napját. A jeles alkalomra készült kvízünkben tesztelheted, mennyire ismered a legendás költő életművét. Felismered a leghíresebb József Attila-verseket néhány sor alapján?
A manapság szinte elfeledett költőnek számító Berda József a zsíros kenyértől kezdve a töltött káposztán át az erdei gombákig minden ételről írt, de az emésztés különböző fázisait is megverselte.
Egy jól megírt, költői vagy kifejezetten frappáns dalszöveg akár magától a daltól függetlenül is remekműnek tekinthető – jelen összeállításunkban azonban szó sincs hasonlóról, most ugyanis minden idők legborzalmasabb és legkínosabb magyar nyelvű könnyűzenei líráját gyűjtöttük össze. Felelevenítünk – a teljesség igénye nélkül – 10 hírhedt dalszöveget, melyektől biztosan feláll a hátadon a szőr.
Az irodalomórákon olvasott szerelmes versek helyett most azokból mutatunk egy csokorra valót, amelyek nem annyira az éteri vonzódást és a keblek hű leánykáinak mondott istenhozzádot tematizálják, hanem nagyon is földi jellegűek.
Noha nagy költőink gasztronómiai szokásairól elsősorban a bor szeretetére asszociálunk, azért időnként ettek is – most kiderül, hogy mit.
Az ötvenes években fűzfapoéták és koszorús költők egyaránt Rákosit és Sztálint dicsőítő költeményeket írtak. Ami meglepőbb: az erotikus versek is a rendszerről szóltak.
Kened-vágod a magyar irodalmat? A forradalom és szabadságharc ünnepére időzített kvízünkben a márciusi ifjak lánglelkű vezérének életművét vizsgáljuk meg közelebbről: felismered, hogy az idézetek melyik Petőfi-versből származnak?
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Az első magyar írónő, aki meg tudott élni írásaiból; az 1920-es években a korban egyedülálló módon villát vásárolhatott magának könyvei bevételéből. A hagyományos női szerepekkel szakító, tabudöntő írásaival megbotránkoztatta kortársait, egyúttal közvetetten hozzájárult az irodalmi modernség megteremtéséhez.
Lackfi János hatvanöt könyvet írt, humoros verseit százezren olvassák és lájkolják a Facebookon, nemrég pedig a középiskolai felvételi feladatsorba is bekerült. Beszélgetésünkből kiderül, mi az a pacuha hájadék, hogyan kell gyerekzsivajban verset írni, és milyen az irodalom egy szerelőaknából nézve.
A Kincs, ami nincs Mamája, vagyis Pongo Pongo sziget királynője minden Bud Spencer–Terence Hill-rajongó számára jól ismert, örökbecsű figura, azonban kevesen tudják, hogy a kissé ügyefogyott bennszülöttek felett uralkodó jóságos matriarcha szerepét alakító Louise Bennett-Coverley szülőhazájában, Jamaicában kulturális ikonnak számít.
Mi a közös Majkában, Gyurcsány Ferencben és Esterházy Péterben? Például az, hogy mindhármuktól szerepel egy-egy idézet Vida Kamilla első kötetének mottói között. A huszonnégy éves költő friss hang a kortárs irodalomban, kritikus és felforgatóan transzparens. A Konstruktív bizalmatlansági indítvány verseiben bemutatja, hogy a közéleti kérdések és a bibliai sztorik lazán megférnek a trashsel, a Földet benépesítő Berki Krisztiánokkal és Ambrus Attilákkal. A könyvben olyan világ tárul elénk, amelyben még Potter névre rendeljük a pizzát, de már nem hiszünk a hősökben. Csak nézzük az emelvényen Kossuth-nótát éneklő politikusokat. Klímaszorongunk, vakcinairigykedünk. Mi ad biztonságot a fifázáson kívül? És mit tegyünk, ha már a kiábrándulásból is kiábrándultunk?
